Győri Béla: Dr. Boros Imre, egykori tárca nélküli miniszterrel beszélgetünk. Miniszter úr, vessünk már egy enyhe pillantást az elmúlt esztendőre. Hogyan alakult a mi életünk?
Boros Imre: Úgy gondolom, hogy Magyarországon ekkora életnívó-visszaesés, ha viszszatekintek, talán a II. világháborút nem közvetlenül követő, hanem, amikor a Rákosiék átvették az uralmat, akkor volt, mert én úgy értesültem a nagyszüleimtől, hogy ’45-ben és ’46-ban is volt bőven élelmiszer, annyi megszorítással, hogy a fővárosiaknak le kellett menni érte vidékre, mert szállítóeszköz nem volt, de ennivaló azért volt cserebere alapon. Ma pedig éhezik néhány tízezer gyermek, fagyoskodik néhány százezer ...