Amikor beköszöntött 1942 júliusa, a katonai eredményeket vizsgálva könnyedén megállapíthatta a külső szemlélő, hogy az észak-afrikai hadszíntéren a német-olasz csapatok felé "billent el a mérleg nyelve". Ugyanakkor jó néhányan már pontosan tudták azt is, hogy Rommel katonáit csupán a győzni akarásuk és a lelkesedésük hajtja előre, és amit tesznek, arra az ő helyzetükben csak kevesen volnának képesek. Minden sikerük ellenére egyre égetőbb problémát jelentettek számukra a hiányzó anyagkészletek, és úgy tűnt, hogy ennek orvoslására a berlini és a római illetékesek nem is találják a megfelelő gyógymódot. A csapatokhoz beérkezett utánpótlás menynyisége messze-messze ...