Trianon után a kis létszámú burgenlandi magyar közösség - mely zömmel paraszti életformát folytatott - elszigetelődött. Súlyosbította helyzetüket az a tény, hogy az uralomváltás kezdeti időszakában, 1920-23 között számuk drámai módon megfogyatkozott, majd lélekszámuk tovább apadt a két világháború közti időszakban is. Sokan kivándoroltak a tenge-rentúlra, számosan visszamenekültek az anyaországba, és voltak, akik beolvadtak a többségi társadalomba. Akik pedig maradtak, azokra a trianoni sokk után ráborult az apátia. Jellemző volt köreikben egyfajta közömbösség, és az öntudat hiánya is érzékelhető volt a nemzetiségi kérdésekben. Nem álltak ki és nem küzdöttek eléggé kisebbségi ...