A negyvenes évek végét és az ötvenes éveket feldolgozó irodalom visszatérő figurája a feljelentő. Bacsó Tanújában a "komoly, névtelen, géppel írott feljelentés" Pelikán József kálváriájának kezdete. A valóságban persze a feljelentők jelentős része akkor is kénytelen volt vállalni a nevét. Sokuk örömmel. A feljelentés, mint az ügyek elintézése, idegen a magyar szemlélettől. Az állandó elnyomatásban, kiszolgáltatottságban élő nép előtt, Dózsa népe, a kurucok, vagy a Bach- korszakban üldözött szabadságharcosok nemzete előtt a feljelentő, az áruló mindenképpen gyűlöletes személy. Ez nem változott azóta sem, sőt a kommunizmus, ha lehet, még rá is erősített ...