A fogoly Rudolf Hess szépen - lassan túlélt mindenkit, aki valaha a kortársának számított. Katonatársait, munkatársait, beosztottainak többségét csakúgy, mint egykori ellenségeit és az őt Nürnbergben elítélőket. Betöltötte a 90-ik esztendejét, és igazából nem volt már más, mint egy rabságban tartott "öreg bácsi". Továbbra is vigyázott magára, és napi rendszerességgel elvégezte a saját maga által előírt testgyakorlatokat, de természetesen immáron csak amolyan "öreguras tempóban" - ahogyan a börtön egészségügyi személyzetének egyik tagja fogalmazott. Ehhez persze óriási akaraterőre és maximális önfegyelemre volt már szüksége, lévén az évtizedek fölötte sem nyomtalanul múltak el. A bal ...