Mindezek ismeretében cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy egymásnak élesen ellentmondó tanúvallomások láttak napvilágot Rudolf Hess halálát követően. Az első a börtön parancsnokának, Tony Le Tissiernek a tollából származott, aki Hess halálának délutánján nem tartózkodott a spandaui börtönben. A berlini szovjet főparancsnokságon volt, ahonnan körülbelül ugyanakkor ért viszsza a brit szektorban lévő irodájába, amikor a mentőautó Hesst az angol katonai kórházba szállította. Le Tissiert csupán ezt követően - már az is érdekes, hogy miért nem értesítették azonnal - kérették be a börtönbe, de még ekkor sem adták a tudomására, hogy tulajdonképpen miért is van szükség a jelenlétére. ...