Günther Prien tengerészkapitány, ugyanúgy, mint sok millió német honfitársa, elkeseredetten és nagy szegénységben kényszerült tengetni mindennapjait, miközben szívében egyre inkább erősödött a harag azok iránt, akiket felelősnek tartott hazája és saját maga nyomorúságáért. Nyilvántartásba vették, mint munkanélkülit, amivel úgy tűnt, végérvényesen részévé vált a lecsúszottak és nélkülözők népes táborának. Minimális segélyt folyósítottak a számára, amiből tulajdonképpen csak az éhenhalást tudta elkerülni. Elfecséreltnek érezte a tanulással töltött idejét, a hajókon átkínlódott éveket, és 24 esztendős korára azt gondolta, elvesztette lába alól a talajt. Azzal tisztában volt, ...