A második világháborút közvetlenül megelőzően és a háború első éveiben 1938-tól 1941-ig, a magyar-jugoszláv kapcsolatok felélénkültek. Az elszakított Délvidék visszaszerzése ugyan kezdetektől szerves részét képezte a két háború közti magyar kormányok alapvető törekvéseinek, de a három ellenséges kisantant szomszéd közül még a délszláv állammal volt a legnormálisabb a viszony. Kádár Gyula ezredes híres 1978-ban kiadott emlékiratában ("Ludovikától-Sopronkőhidáig") ezt a következőképpen fogalmazta meg: "A három kisantantbeli állam közül Jugoszlávia volt az, amelyikkel a magyarság leginkább rokonszenvezett. Részben azért, mert a délvidéki szerbek valamikor a többi nemzetiséghez ...