Két, látszólag semmilyen összefüggésben sem álló jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, melyek mégis összefüggenek egy vékony, szinte láthatatlan szálon. Valahogy úgy, ahogy a pók fonallá szilárduló nedveivel legyet fog, úgy repül az érdeklődő közönség a tömegtájékoztatás kitalálta közhiedelmek hálójába. A háló egyik gócpontján a Kínáról alkotott kép, a másikon a Jobbik népszerűsége. Távoli pontok ezek, talán fantazmagórikusnak tűnik a köztük feszülő szál, pedig az ilyen szálak sokaságába gabalyodunk bele nap mint nap, hogy a végén gúzsba kötve várjuk a megváltó véget, a háló gazdájának életszívó szájszervét.
Kína valamiféle elszigetelt egzotikus államként jelenik meg még ...