A PRIVATIZÁCIÓ ÍGÉRETEI ÉS ELLENTMONDÁSAI –VALÓBAN TULDAJDONOSSÁ VÁLTAK A NINCSTELEN HONPOLGÁROK?

November 10-én kora délután a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár budapesti konferenciatermében Prof. Dr. habil. Germuska Pál, az MTA doktora, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos tanácsadója tartott szakmai előadást Privatizációkutatás. Tapasztalatok és perspektívák címmel.

A KERESZTÉNY EGYHÁZKÖZSÉGEK, MINT A FALUSI OSZTÁLYHARC SZÍNTEREI

A „mezőgazdaság szocialista átszervezése” nemcsak a birtokstruktúrát és a gazdálkodás módját változtatta meg radikálisan. A „hosszú ötvenes évek” (1945–1962) alatt a vidéki életvilágok – a munka- és ünneprend, a kisközösségek személyközi kapcsolatai, s különösen az egyházközségek – is struktúraváltoztató átalakuláson mentek keresztül - írta Sulek Péter Sándor levéltári főmunkatárs a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár honlapja Olvasószoba rovatában.

CSURKA: EZ EGY IRODALMI TERRORINTÉZKEDÉS, AMELLYEL ELTETTEK LÁB ALÓL EGY MAGYAR ÍRÓT

Az Írószövetség 1981-es közgyűlését követően a hatalom bizalmatlanul kezelte az írók szervezetét. Míg a korábbi gyakorlat szerint az Írószövetség tisztújítása ellenőrzött keretek között, előre meghatározott módon és nyílt szavazással történt, addig 1981-ben a titkos választás eredményeképpen a hatalom képviselőit kiszavazták a testületből. A megváltozott körülmények a következő, 1986-os közgyűlésig számos súrlódást eredményeztek a párt és az írók között. Jelen írásban csupán a nagyobb horderejű konfliktusok némelyikére – Csoóri Sándor ügyére, Csurka István szilenciumára, a Tiszatáj felfüggesztésére – van módunk röviden kitérni. Az időszak kultúrpolitikai viszonyairól valamint a hatalom és az értelmiség kapcsolatáról és konfliktusairól – köztük Kulin Ferencnek, a Mozgó Világ főszerkesztőjének leváltásáról, Nagy Gáspár írószövetségi titkár Öröknyár című verséről és közlésének következményeiről, a monori tanácskozásról – részletes és átfogó képet nyújt a vonatkozó szakirodalom.

Az agrártársadalom megfélemlítése – KULÁKÜLDÖZÉS

RETÖRKI KRONOLÓGIA

„HITTEM EGYKOR A BÖLCS NYUGATBAN…DE A GÉP VOLT TÖBB, NEM A JELLEM”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján, november 4-én, Budapesten, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) emigrációtörténeti konferenciát és kiállításmegnyitót rendezett. A program a magyar emigráció különböző korszakait, közösségeit és személyes történeteit állította középpontba.

MAGYAR SZELLEMI ÉRTÉKEK STANFORDBAN

A magyar emigráció és a rendszerváltás tengerentúli forrásanyagai.

POZSGAY KIÜTÉSE - A „négyigenes” népszavazás

RETÖRKI KRONOLÓGIA

Kimondani: forradalom! 1956 emlékezete - kiállítás

Kimondani: forradalom! 1956 emlékezete címmel nyílt időszaki plakátkiállítás a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár lakiteleki épületében 2026. október 20-án. A tárlat az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján, az emlékévhez kapcsolódó programsorozat részeként valósult meg.

Nyári Gábor ünnepi beszédet mondott Kecskemét október 23-i megemlékezésén

Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) ügyvezető igazgatója ünnepi beszédet mondott Kecskemét városi megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendeztek október 23-án.

Megújult és kibővült a HistóriApp 1956-os része

AZ ÍRÓKNAK A TÖRTÉNELEM ÉS AZ IRODALOMTÖRTÉNET IGAZSÁGA ELŐTT IS FELELNIÜK KELL

Csurka István: egy fiatalember írt egy verset, és emiatt a könyvét visszavonják. Ki kényszeríthet engem arra, hogy lelkemre vegyem azt, és hagyjak egy költőt így tönkretenni? Emberek, hát gondolkozzunk! Erről van szó. Ez az ügy el fog múlni két hét múlva, de akik ezt végigcsinálják, azokon rajta lesz a bélyeg, hogy írólétetekre ezt csináltátok egy emberrel. Elvégre van egy kis magyar irodalomtörténet is! Ezt számon fogják kérni tőlünk.

"VALÓSÁGOS FORRADALOM" ELŐTT - EGY SORSFORDÍTÓ MÉRKŐZÉS A KÉZILABDAPÁLYÁN

A Kinizsi vezetésénél a csapat egyik játékosát az akkor még hivatalosan semmilyen hatáskörrel nem bíró zsűrielnök, Garamvölgyi János végleg leparancsolta a pályáról. Néhány másodperccel a mérkőzés vége előtt, döntetlen állásnál ráadásul a Vörös Meteorban – teljesen szabálytalanul – egy hetedik mezőnyjátékos is pályára lépett, és megszerezte a győztes gólt (11–10). A címvédő ezzel elvileg bajnok lett – ám ekkor következett a tettlegességig fajuló tiltakozás. Zimándi Pius premontrei szerzetes 1956 húsvétvasárnapján találóan fogalmazott: „Az utóbbi években két helyen, illetve alkalommal nyilvánul meg a magyarok hazafias érzése nyilvánosan, tömegben: a volt Fradi, mai nevén Kinizsi labdarúgócsapat mérkőzésein és a húsvéti feltámadási körmeneteken.”

A Nagy-budapesti Központi Munkástanács létrejötte – RETÖRKI kronológia

1956. október 23-át követően sorra alakultak a nemzeti, illetve forradalmi bizottságok, amelyek kezükbe vették az egyes települések irányítását. Mellettük szintén kiemelkedő jelentőségük volt a létrejövő munkástanácsoknak, amelyek az üzemek vezetését vették át.

A Retorsit mint oktatási segédanyag

A magyar zsidók és az 1956-os forradalom

Kultúra és diplomácia a két világháború között

Magyarország első országos levéltár-pedagógiai módszertani kiadványában a RETÖRKI is bemutatkozik

Új országos levéltár-pedagógiai módszertani kiadványban mutatkozik be a RETÖRKI és levéltár-pedagógiai programja.

1956-ról az Országházban és a Kossuth-téren– az első, szabad választás utáni évforduló

A Kossuth téren, Csurka István országgyűlési képviselő is beszédet mondott: „Üzenjük meg mindenféle hatalomnak, előttünk és mögöttünk állónak: nem kell a kommunizmus, nem kell a liberális csomagolású szocializmus, nem kell az ígéret földje. Nekünk, a Kárpát-medence megtaposott és elárult népeinek van egy közös ideológiánk: a keresztény európai szellemiség és tolerancia mindenkivel szemben.”

Újabb szervezet a diktatúra szolgálatában: a Hazafias Népfront

AKI A TÖRÖK ÉS AZ UZSORÁSOK ELLEN HARCOLT - KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS

Sokan hivatkoznak a keresztesek kapitányára, Nándorfehérvár szent hősére. De ismerik-e életét, tudják-e, miként harcolt megalkuvást nem ismerve az uzsorakamat ellen, és így tanított: szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék!

EZ VOLT AZ IGAZI PROPAGANDA - 1956 MEGHAMISÍTÁSA 1981-BEN

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. április 28-án tárgyalta a Javaslat a Politikai Bizottságnak a politikai agitáció és propaganda időszerű feladataira című dokumentumot. A Javaslat felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalom 25. évfordulója kapcsán megerősödő hazai ellenséges-ellenzéki körök és a nyugati emigráció által elkezdett kampányszerű megemlékezések alááshatják a párt és a rendszer iránti bizalmat. Ennek ellensúlyozására olyan propagandatevékenységet kell folytatni, amely a rendelkezésre álló széles eszköztárat felhasználva hangsúlyozza 1956 ellenforradalmi minősítését és az elmúlt negyedszázad eredményeit. Ez a recept nem volt új, ugyanezt a módszert alkalmazták 1966-ban, a forradalom tizedik évfordulója kapcsán is, 1981-ben viszont a propaganda már huszonöt évre, egy egész korszaknyi időre hivatkozva érvelhetett a rendszer működőképessége mellett.

CÉL AZ EMIGRÁNS ELLENZÉKIEK LEJÁRATÁSA - A forradalom tizedik évfordulója és a hatalom

A dokumentum kitér a nyugati emigrációval kapcsolatot tartó értelmiségiekre, név szerint is említve mások mellett Illyés Gyulát és Weöres Sándort. A jelentés nyomán készült határozati javaslat erőteljesebb fellépést sürgetett a kulturális, ideológiai és művészeti területeken, valamint a sajtómunkások körében megnyilvánuló ellenséges nézetekkel szemben.

KÖZÉP-EURÓPAI SORSKÖZÖSSÉG, VAGY EGY ÁLLANDÓAN VÁLTOZÓ KÖZBÜLSŐ RÉGIÓ?

Mit jelent a közép-európaiság? Létezik-e egyáltalán Közép-Európa, és ha igen, hol húzódnak a határai? Melyek azok a kulturális, történeti, politikai és társadalmi tényezők, amelyek meghatározzák a régiót? – ezekre a kérdésekre keresték a választ szeptember 25-én a "Nemzetek a hátsó udvarban?" című pódiumbeszélgetés vendégei a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) budapesti tanácstermében.

TISZTELGÉS A KÖZÉP-EURÓPAI GONDOLAT MAGYAR KÉPVISELŐJE ELŐTT

"A közép-európai gondolat egyik meghatározó magyar képviselője, Kiss Gy. Csaba emléke és munkássága előtti tisztelgés szándékával is megszületett 2–3. számunk alapgondolata volt, hogy a napvilágot látó írások foglalkozzanak e gondolat fontos elemeivel és képviselőivel, illetve az elmúlt bő évszázad együttélésének mozzanataival is."

VASKEFE – Az 50 évfordulón felavatott emlékmű

KÁRTALANÍTÁS HELYETT KÁRPÓTLÁS – SEMMISÉGI TÖRVÉNYEK

RETÖRKI KRONOLÓGIA

A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK NAPJA - REAGAN ELNÖK PROKLAMÁCIÓJA

1986. október 20-án, a magyar forradalom és szabadságharc harmincadik évfordulójához közeledve Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke október 23-át a Magyar Szabadságharcosok Napjává nyilvánította.

A FIDESZ II. Kongresszusa - 1989 - RETÖRKI KRONOLÓGIA

Felhívás doktorandusz-konferencián történő részvételre

AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ KISKÖZÖSSÉGEK DÖNTÉSEI SZINTÉN A TÖRTÉNELEM RÉSZEI

Dr. Sulák Péter, a RETÖRKI munkatársa előadást tartott a mezőtúri helytörténeti esten.