Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


Imádtam a futballt és a családomat – tizenöt éve halt meg Puskás Ferenc

Kétségkívül a legnagyobb volt. Gyerekként csínytevő, fiatalon bohém, a pályán labdazsonglőr, az Aranycsapat kapitánya, vagy, ahogy mindenki hívta „Öcsi”. Szinte mindent megnyert, amit magyarként megnyerhetett. Majd újrakezdte, ott is a csúcsra ért, később edzőként is nagyot alkotott. Az egész világon ódákat zengenek a tudásáról és az emberi tulajdonságairól. Tizenöt éve játszik az égi futballpályán Puskás Ferenc.
 
1927. április 1-jén Purczeld Ferenc néven született, édesapja, miután a Kispest labdarúgócsapatánál kapott állást, a család a mai Honvéd edzőpályája mellett található házak egyikébe költözött. Ahogy már kiskorában is becézték, a kis „Öcsi” itt töltötte gyermekéveit, a focipálya melletti élet pedig gyorsan megkedveltette vele a labdarúgást is. A környékbeli gyerekek legtöbbje a focival múlatta az időt, ahogy a két új barát, Puskás Ferenc és Bozsik József is.
 
A másfél évvel idősebb Bozsikot tizenkét éves korában leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. A kis „Öcsi” ezt látván rögtön megfogadta, hogy ő is bekerül: addig könyörgött a klub elöljárójának, amíg végül Kovács Miklós néven, hamis igazolással be nem vették a klubba.
 
Puskás, miután végigjárta a ranglétrát, a felnőttek között 1943 őszén mutatkozott be, nemsokára pedig be már a kezdőcsapat állandó tagjává játszotta magát, nem sokkal később pedig Bozsik is bekerült mellé, aki a döcögős kezdés miatt egy ideig még tartalék volt. A két ifjú titán játékának is köszönhetően így az addig kis csapatnak számító Kispest fokozatosan jobbnál jobb eredményeket ért el a nemzeti bajnokságban.
 
A magyar válogatott akkori szövetségi kapitánya, Gallowich Tibor figyelmét sem kerülte el Puskás teljesítménye. A szakvezető nem tétovázott, az 1945. augusztus 20-ai, Ausztria elleni válogatott meccsre be is válogatta a fiatal tehetséget. Puskás rögtön góllal debütált, a 12. percben a legendás Zsengellér Gyula, mielőtt kihagyhatatlan helyzetbe hozta volna, annyit mondott: „Rúgd be, Öcsi!”
 
Az 1949-50-es idényre a Kispest bajnoki címet szerzett, a következő szezontól pedig már Honvédra keresztelve egy ország csapata lett, ugyanis az új hadügyi irányítás miatt egy sor klasszis játékos került a klub kötelékébe, élén Grosiccsal, Kocsissal vagy éppen Budaival. A verhetetlen csapat a legsikeresebb éveit élte, amelyek alatt 1955-ig összesen öt bajnoki címet zsebelt be.
 
„Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat, és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam…” – nyilatkozta szenvedélyéről Puskás.
 
„Öcsivel” ekkor már a válogatottban is alappillérként számoltak. 1949-ben Sebes Gusztáv vette át a nemzeti együttest és a fiatalokra kezdte építeni a csapat gerincét. Irányításával megszületett a világverő Aranycsapat, amely nagyon magasra tette a lécet: az olimpiát és a világbajnokságot is meg akarta nyerni.
 
Puskás néhány héttel az 1952-es helsinki olimpia előtt elveszítette édesapját. A tragédia viszont még jobban motiválta az akkor 25 éves játékost, ez az erő pedig az Aranycsapatra is nagy hatást gyakorolt. A Románia ellen nehézkesen, 2-1-re megnyert selejtezőt a főtáblán először az olaszok követték, akik hiába tudtak 27 éves veretlenségi sorozatot a magyarok ellen, ezúttal 3-0-s vereséggel búcsúztak.
 
A törökök hálóját „Öcsi” két góllal is bevette, a meccs vége 7-1 lett, majd a döntőbe jutásért Svédország következett. A mérkőzés 6-0-s magyar sikerrel zárult, Puskás pedig egyszer nekik is beköszönt. A Jugoszlávia elleni döntő már sokkal nehezebben indult, Puskás tizenegyest is hibázott, viszont a második játékrészben később ő és Czibor is gólt lőtt, így a 2-0-s végeredménnyel Magyarország a labdarúgásban is olimpiai bajnok lett.
 
Puskás és az Aranycsapat az olimpiai aranyérem után sem lassított: következő fontos találkozó az 1953-as Anglia elleni vendégszereplés volt. A futball megalkotóit addig még egyetlen a Brit-szigeteken kívülről érkező csapat sem tudta a Wembley-ben megverni, egészen az év november 25-ig. Az angolok a később az évszázad mérkőzésének nevezett találkozó előtt még nevettek az alacsony termetű Puskás láttán, kilencven perccel később már eszük ágában sem volt hasonlót tenni.
 
A legendás, 6-3-ra megnyert mérkőzésen Öcsi két gólt szerzett és remekül irányította a csapatot. A magyarok megkapták a „mágikus” jelzőt, Puskás pedig a „Száguldó Őrnagy” becenevet. Nem véletlenül, hiszen egyik legfontosabb tulajdonsága robbanékonysága volt, emellett rendkívül kreatívan játszott, lövőereje pedig félelmet keltett az ellenfelekben.
 
Érdekesség, hogy 1953-ban Magyarországon még nem volt televíziózás, ezért a mérkőzést a Magyar Rádió közvetítette, a riporter Szepesi György volt.
 
A mérkőzés „visszavágója” szintén történelmi sikerként maradt fenn: az angol válogatott fél évvel az évszázad mérkőzése után bosszúra éhesen érkezett a Budapestre, azonban a revansból semmi sem lett, ugyanis Puskásék 7-1-gyel küldték haza a szigetországiakat a Népstadionból.
 
Az 1954-es svájci világbajnokságra Puskásék az egyik legnagyobb esélyesként érkeztek. Jól is indult a torna, Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t 8-3-ra győzte le Sebes gárdája. Utóbbi mérkőzésen azonban a csapatkapitány megsérült, így a gárda nélküle jutott tovább a negyeddöntőből Brazília (4-2), az elődöntőből pedig Uruguay (4-2) – az előző világbajnokság két döntőse – ellen.
 
Puskás pályára lépett ugyan a nyugatnémetek elleni döntőben, de nem volt teljesen egészséges. Ennek ellenére még így is berámolt egy gólt, azonban a verhetetlennek hitt Aranycsapat 2-0-s előnyről kapitulált a berni világbajnoki fináléban 1954. július 4-én. A világverő tizenegy így keserű mosollyal érkezett haza a tornáról, a kudarctól egy nemzet omlott össze, „Öcsi” formája pedig lassan romlásnak indult.
 
Akkoriban sokan úgy gondolták, az elveszített világbajnoki döntő kudarcát nem lesz képes megemészteni, azonban az imádott játékos rácáfolt a kétkedőre és megtalálta a kiutat az útvesztőben, még annak ellenére is, hogy a válogatott mezt utoljára 1956. október 14-én, Ausztria ellen öltötte magára. A meccs 2-0-s magyar győzelemmel zárult, a csapatkapitány pedig természetesen gólt szerzett. Végtelen optimizmusának köszönhetően sikerült túlverekednie magát a nehéz időszakon.
 
Nemcsak futballistaként volt lehengerlő, a társaság középpontjaként ki nem fogyott a tréfákból, ámulatba ejtett mindenkit a belőle sugárzó szüntelen jókedv. A belőle áradó derű és életöröm fogta meg először a feleségét is, aki a Kispesti AC-ban kézilabdázott. Hunyadi Erzsébettel 1950-ben esküdött örök hűséget. Imádta az előadó-művészetet, gyakran járt színházba.
 
Puskás labdarúgó-karrierjét nemsokára nagy változás törte meg, addig azonban továbbra is tündökölt a Honvédban és a válogatottban egyaránt, játékát egy egész ország szeretete ölelte körül. 1955. október 16-án a 100. Ausztria elleni válogatott találkozót rendezték, amelynek kezdőrúgását a nagy visszavonuló, a legendás Schlosser Imre végezte el több, mint 100 ezer néző előtt a Népstadionban. A mérkőzés 6-1-es magyar sikerrel zárult, a végeredményt a 84. percben „Öcsi” állította be.
 
Puskás a forradalom miatt a Honvéd 1956-os BEK-meccsei és a letiltott dél-amerikai túrája után, továbbá a magyar forradalom leverését követően úgy döntött, hogy nem tér haza a kommunista Magyarországra, ugyanis félt az illegális túra miatti esetleges megtorlástól. Puskás Bécsben maradt, és egészen 1981-ig nem is tért vissza Magyarországra.
 
Az emigrációt másfél éves eltiltással büntette a nemzetközi futballszövetség. Pályafutását addig kénytelen volt felfüggeszteni. Büntetése 1958 nyarán járt le, a híres Östreicher Emil, a Real Madrid technikai igazgatójának közbenjárásával pedig kisebb huzavona után 31 évesen sikerült a Real Madridhoz szerződnie. Légióskodása elején nem lendült bele a játékba, és emiatt sokan megkérdőjelezték a szerződtetését, de kemény munkával ismét visszaküzdötte magát a csúcsra.
 
A spanyol pályafutása végéig, 1966-ig összesen öt bajnoki címet és három BEK-győzelmet szerzett, lőtt mesterhármast, illetve mesternégyest is a döntőben – utóbbival máig rekordtartó –, volt spanyol gólkirály, emellett a Real Madrid legidősebb gólszerzője címmel is büszkélkedhet, ugyanis legutolsó találatát 38 évesen és 233 naposan szerezte.
Játszott négy mérkőzést a spanyol válogatottban is, majd 1969-ben végleg elbúcsúzott az aktív futballtól.
 
Akkoriban már edzői karrierjét is elindította, annak legsikeresebb időszakát pedig a 1970-től vette át a gyakorlatilag amatőr görög Panathinaikoszt, amellyel első szezonjában a BEK-döntőbe jutott, a görög klubfutball máig legnagyobb nemzetközi sikerét elérve. Dolgozott Dél-Amerikában és a Közel-Keleten is, klubedzői pályafutását pedig Ausztráliában fejezte be, ahol South Melbourne csapatát vezette bajnoki címre, illetve kupagyőzelemre.
 
1981-ben hazatérhetett néhány hétre. Abban az évben rendezték a Budapest–Vidék öregfiúk labdarúgógálát, amelynek kétségkívül az egyik legjobban várt vendége a 25 év után újra Budapesten játszó Puskás volt, aki három gólt is lőtt a barátságos mérkőzésen.
 
Külföldi barátai szerint mindig, mindenhol szívesen látta a magyarokat, hihetetlenül optimista volt, bárkihez volt egy jó szava, akárki kért tőle segítséget, megtette, amit tudott.
 
Nagy spanyol csapattársa, Alfredo Di Stéfano szerint olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség, szinte minden pénzét rájuk költötte. Puskás 1981 után már minden évben ellátogatott Magyarországra, majd a rendszerváltás után, 1991-ben végleg hazatelepült.
 
Visszatérése után sem maradt távol a labdarúgástól, hivatalosan is a magyar futball arca lett, a válogatottat rendre elkísérte külföldi útjaira, és mindenütt nagy örömmel fogadták. 1993-ban Jenei Imre szakvezető lemondása után a Magyar Labdarúgó-szövetség felkérte a magyar válogatott vezetésére, amelyet négy mérkőzés erejéig örömmel elvállalt.
 
A 90-es években magyar és nemzetközi kitüntetések sorát kapta meg, 1992-ben alezredesi rangfokozatot kapott, 1995-ben ezredessé léptették elő. Két évvel később a NOB Olimpiai Érdemrendjével, idehaza a Köztársasági Elnök Arany Emlékérmével tüntették ki.
 
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) „alapító tagként” választotta be az 1998-ban létrehozott Bajnokok Csarnokába, 2001-ben őt választották meg a múlt század legjobb magyar férfi sportolójának. Budapest és Kispest díszpolgára, a kerületben utca és iskola viseli nevét, 2002-ben 75. születésnapja alkalmából róla nevezték el a Népstadiont.
 
2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet, egy évvel később pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.
 
Életének utolsó szakaszában Puskás egészségügyi állapota rohamosan romlott, az Alzheimer-kór egyik változata támadta meg a szervezetét, és sajnos teljesen leépült. Utolsó éveiben a Kútvölgyi Kórház állandó lakója lett, az intézményt csak kivételes napokon hagyhatta el rövid időre.
 
2006. november 17-én halt meg. Temetését nemzeti gyásznappá nyilvánították, sírja a Szent István-bazilika altemplomában van. Halála után dandártábornokká léptették elő, 2007-ben vette fel nevét a felcsúti utánpótlás-nevelő központ, a Puskás Akadémia, ahol 2011-től a legenda hagyatékát is őrzik.
 
A FIFA 2009-ben díjat alapított Puskás Ferenc emlékére, amelyet minden évben a legszebb gólt szerző játékos kap, és Puskás Ferenc nevét viseli a magyar bajnokság legtehetségesebb játékosának járó díj is. 2012-ben beválasztották a Real Madrid álomtizenegyébe, életművét 2013-ban hungarikummá nyilvánították, 2019-ben pedig a magyar válogatott otthonául szolgáló Puskás Arénát is róla nevezték el.
 
Forrás: hirado.hu, Nemzeti Fotótár, mti.hu
(2017.11.17.)