Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


RETÖRKI-KRONOLÓGIA –1989. JÚLIUS 1 - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt első országos értekezlete

Az egypártrendszer és a „puha diktatúra” utolsó időszakában az állampárt utópártja mellett több kisebb baloldali párt jött létre, közöttük a mára csak nevében létező Magyarországi Szociáldemokrata Párt.

Hazánkban több politikai erőnek is megadatott az a lehetőség – vagy magához ragadta a lehetőséget –, hogy a fordulat után továbbvigye a szociáldemokrácia magyarországi örökségét, azonban az MSZDP és vele több kisebb párt más lehetőségekkel és esélyekkel indult a harcba, mint a Magyar Szocialista Párt (MSZP), hogy a magyar politikai spektrum baloldalán a domináns helyet betölthesse.
 
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989 januárjában sebtében összehívott alakuló ülésen 30-40 ember jelenlétében hirdették meg a párt újjáalakulását, amelynek apropója a párttörvény másnapra tervezett parlamenti vitája volt. Mindenféle szervezőmunka nélküli pártalakításról volt szó, amely már önmagában hordozta a későbbi nehézségek csíráit: tömegekre apelláltak úgy, hogy mindössze néhány tucat ember jelent meg az alakuló ülésen, és már itt érzékelhető volt a párton belüli hierarchizálásra való hajlam, hiszen a politikai pozíciók birtoklásáért már itt, a nulla kilométerkőnél megindult a nemtelen harc.
 
A párt alapító elnöke az a Révész András volt, akit 1945-ben a Szociáldemokrata Párt Budapest városházi szervezetének elnökévé választottak, majd 1956 után, mint a párt főtitkárhelyettese vett részt a szociáldemokrata párt újjászervezésében A Kádár-korszakban is összefogta a szociáldemokrácia iránt elkötelezett értelmiséget, illetve tartotta a kapcsolatot az emigráns Kéthly Annával, valamint az európai balközép pártok vezetőivel, többek között Olof Palméval is.
 
Az MSZDP újjáalapításakor nem rendelkezett tehát sem komoly tagsággal, sem kézzel fogható, valós támogatottsággal, de feszültségek kezdetektől fogva hátráltatták a tényleges összefogást. Mindjárt az első hónapokban konfliktusok robbantak ki a párt alapító tagjai között, egymás kölcsönös kizárásával és a vezetői posztok körüli vitákkal hátráltatták a párt szervezeti fejlődését.
 
A megalakulást követő hónapokban megjelent a párton belül Révészék mellett egy fiatalokból álló csoport, akik bíztak a párt megreformálhatóságában, illetve abban, hogy van még idejük arra, hogy az 1990-es választásokra felkészüljenek. A fiatalabb generáció tagjai az ún. Megújulási Platformba tömörültek, és megállapodtak Révész Andrással, hogy 1989 júliusában tartanak egy ún. Országos Szociáldemokrata Gyűlést, ahol létrehozzák a párt első megválasztott vezetőségét, az egymással megegyező csoportok kompromisszumaként. Révész András, pártelnök azonban lemondta az országos pártgyűlést mondván, a párt vezetése úgy értékelte, hogy feltételek ehhez még nem kellően érettek. Ezt követően 300 küldött jelenlétében az országos gyűlést a korábban említettek szerint 1989. július 1-jén mégiscsak megtartották, Révészt pedig árulónak kikiáltva leváltották pártelnöki tisztségéből. A kétnapos értekezleten a megjelentek maguk között szétosztották a pártvezetés különböző funkcióit, és létrehoztak egy testületet a meghívottak szűk köréből. Azok, akik bármilyen módon ennek a szűk körnek a ténykedését kétkedve figyelték, a gyűlésre még csak meghívást sem nyertek. Ezáltal lényegében kizárták a párt többségét, ellehetetlenítve annak érdemi működését.
 
Rádai Eszter szerint tehát arról volt szó, hogy egy szűk csoport a kezébe kaparintotta a párt vezetését, és ezt követően próbálták megakadályozni, hogy a párt demokratikus eszközökkel válasszon magának vezetőket. Tehát egyfajta puccsot hajtottak végre, és eltávolították Révészt a pártelnöki székből. Révész eredeti célja azonban az volt, hogy a párttagság közreműködésével, demokratikus eszközökkel szülessen meg az elnökség és a párt egyéb szervei. Ezzel a céllal akarta volna összehívni a pártértekezletet egy szerinte megfelelőbb időpontba, de erre már nem kerülhetett sor.
 
Ez az esemény megroppantotta az újjáalakuló történelmi párt útját az első demokratikus választások felé. Olyannyira, hogy ez idő tájt sem a párton belülieknek, sem az azon kívülieknek nem volt világos, hogy tulajdonképpen hol is tartanak, és merre veszik az irányt. Még a pártelnökség legitimitása is kérdéses volt ebben a formában.
 
Az 1989 júniusában megválasztott vezetőség körül nem alakult ki a bizalom légköre, amelynek nyomán a párt különböző törésvonalak mentén több csoportra szakadt. Révészék és a Megújulási Platform között taktikai okokból végül egyezség született, de az együttműködés korántsem volt felhőtlen.
 
A párt következő, 1989 novemberében zajlott kongresszusa a párt folyamatos fragmentálódása nyomán lényegében botrányba fulladt, ami miatt a jelenlévők tömegesen hagyták el a rendezvényt, az ottmaradottak pedig Petrasovits Annát nagy többséggel az elnöki székbe emelték.
 
A választások idejére végül mégis csak kialakult valamiféle egyensúlyi állapot a párton belül, amelyet sokan Petrasovits Anna személyének tulajdonítottak. Az MSZDP-n belül kialakult egy történelmi szárny a régi szocdemekkel és egy ún. Megújulási Platform, amelyek egymást relatíve jól kiegészítve egységes pártot alkottak. A kialakult egyensúlyi állapotot azonban nem sikerült kihasználni, illetve meglehetősen későn jött. A tagság létszáma stagnált, és aki tag volt, az sem végzett aktív párttevékenységet, és a magyar közéletben döntő szerepet játszó értelmiség, illetve a munkás rétegek, akikre tulajdonképpen a párt építeni kívánt, távol maradtak a szocdemektől. Nem sikerült tehát a választásokig hátralévő mindössze néhány hónap alatt komolyabb tömegbázist felépíteni.
 
Mindez az 1990 márciusára kiírt választásokra katasztrofális vereség formájában kulminált. Az MSZDP szereplése az első demokratikus választásokon a legpesszimistább előrejelzéseket igazolta vissza (3,55%), ezzel az egyik legjelentősebb magyar történelmi párt nem jutott be a parlamentbe. Mára ugyan jogi formájában létezik, de nem képezi érdemi részét a magyar közéletnek és pártpolitikának.
 
Révész András, az MSZDP vezetője megnyitja az értekezletet. A Budai Vigadóban megkezdődött a Magyarországi Szociáldemokraták kétnapos országos értekezlete. A kétnapos tanácskozáson megvitatják a párt programtervezetét, szervezeti és működési szabályzatát, valamint megválasztják a vezetőséget. (1989. július 1.)
 
Forrás: retorki.hu
 (2022.07.01.)