Felvidéki magyar polgármester: nincs olyan költségvetési tétel, hogy ukrán menekült

A pozsonyi vezetésnek fogalma sincs arról, pontosan hány menekült lehet Felvidéken, mert a férfiak egy része illegálisan jött át. Háromezer dollárt vagy az autójukat hagyták ott a határőröknél. Mivel nem vették át otthon a behívójukat, katonaszökevénynek minősülnek, ha kiderülne, Szlovákia kiadná őket Ukrajnának. Jogilag nincsenek itt, de a fizikailag igen.

Bár elsőre nem magától értetődő, de nem feltétlenül a tranzitállomásként működő határmenti településeknek jutott a legtöbb megoldandó feladat. A problémák jellege nyilván egész más, de a Pozsony közelében fekvő falvaknak is volt mivel megküzdeniük.
 
Egy furcsa, mondjuk úgy, gazdasági adottság miatt a Szenci járásban található Fél település például igen szokatlan problémával szembesült a háború kitörésének másnapján.
 
A háború előtt is rengeteg ukrán ember dolgozott Szlovákiában, tehát Felvidéken, ez nem újdonság. Aki járt valaha fővárosi kórházban, pontosan tudja, hogy a takarítószemélyzettől, az ápolókon át az orvosokig találkozhatunk ukrajnai emberekkel, a pozsonyi nagy építkezéseken is gyakran hallani ukrán szót. Mivel fizetésük nagy részét ezek az emberek hazaküldik, hazaküldték, ezért mindig is igyekeztek minél olcsóbb lakhatást találni. Rengetegen a főváros agglomerációjában találtak szállást.
 
Ahogy azt Pomichal Istvántól, Fél község polgármesterétől megtudták, a Pozsony környéki munkásszállók tele voltak ukrán vendégmunkásokkal, így a háború első napjaiban ezek teltek meg először. "Nők és gyerekek, a munkások családjai jöttek elsőként. Megteltek a munkásszállók, nálunk Félben is. Alig egy hét kellett hozzá, hogy a jószándékú szállásadók szobáit is elfoglalják, majd megérkeztek az első buszok. Ötven személy befogadását készítettük elő az iskola tornatermében." - meséli.
 
Félben jelenleg is mintegy félszáz menekült tartózkodik, de arra a kérdésre, miért nincs erről pontos statisztika, Pomichal lemondóan válaszol. Az államnak fogalma sincs arról, pontosan hány menekült lehet Szlovákiában, mondja, mert a férfiak egy része illegálisan jött át. "Háromezer dollárt vagy az autójukat hagyták ott a határőröknél. Mivel nem vették át otthon a behívójukat, katonaszökevénynek minősülnek, ha kiderülne, Szlovákia kiadná őket Ukrajnának. Jogilag nincsenek itt, de a fizikailag igen!". A polgármester szerint szerte az országban ezrével dolgozhatnak ilyen ukrán férfiak - természetesen feketén.
 
Voltak persze olyanok, akik visszamentek harcolni, karon ülő gyerekeket hagytak itt. Máshol gyermekelhelyezési perek lettek abból, hogy a válófélben lévő anya nem akarta a befogadott ukrán fiúval egy háztartásban tudni a saját gyerekét. Elképesztő morális dilemmákat kellett megoldanunk az elmúlt hónapokban.
A településvezető végig nagyon ügyelt arra, hogy személyes kapcsolatot tartson fel a falujába érkezett ukránokkal. Ha kellett maga fuvarozta el őket Pozsonyba, Szencre vagy Dunaszerdahelyre. Egy alkalommal "lakógyűlést" is megpróbált összehívni, de azt tapasztalta, a háború elől menekülőket a nehézségek sem kovácsolták össze, rengeteg volt a veszekedés.
 
Odesszából, Harkovból, szinte egész Ukrajnából érkeztek menekültek, akik magukkal hozták saját előítéleteiket, konfliktusaikat. Kísérletet sem tettek rá, hogy megszervezzék magukat. Nem jelöltek ki vezetőt, nagyon nehéz volt bármit megbeszélni velük. - tudjuk meg a polgármestertől.
 
Pomichal szerint a legnagyobb kihívást az oktatás megszervezése jelentette. Mivel a Szenci járásban szinte nincs szabad iskolai férőhely a szlovák osztályokban (ebből más településen voltak is komoly konfliktusok), a magyar oktatásba pedig nem lehetett őket bevonni, egy innovatív elképzeléssel rukkoltak elő. Egy kijelölt teremben egy külön erre a célra felvett pedagógus és néhány számítógép segítségével a gyerekeket bekapcsolták az ukrán online oktatási rendszerbe.
 
A falu költségvetése kapcsán a polgármester úgy fogalmaz, "nem tudok olyan költségvetési tételről, hogy ukrán menekült". Mint mondja, a település vezetése kénytelen volt nagyon vigyázni és minden egyes kiadást előre leegyeztetni a válságstábbal.
 
Hogy ősszel mi várható, ha jön a hideg, az már más kérdés. Azt látom, ha még több menekült jön, az különösen az oktatási rendszerünket terheli majd meg. Jó lenne erre időben felkészülni! - zárja Pomichal.
 
Forrás: ma7.sk
(2022.08.13.)