Esterházy Jánost a XX. század júdásai elszakították népétől, de Istentől nem tudták elszakítani

A hitvalló egyház mártírjai összekötnek bennünket! – hangzik az idei Esterházy János Zarándoknap mottója. Az Alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szent légköre idén is sokakat meghatott, nagy jelentősége van annak, hogy a V4-ek országai Esterházy példamutatását követve lassan, de biztosan közelítenek egymáshoz a mártír gróf boldoggá avatásának ügyében is. A szentmisét Zdenek Wasserbauer, prágai segédpüspök celebrálta.

Isten szolgája Esterházy János végső nyugalomra helyezésének 6. és elhunytának 66. évfordulója alkalmából tartották meg a már hagyományosnak számító lelki zarándoklatot Zoboralján, az alsóbodoki Esterházy zarándokközpontban.
 
A csendes, erős keresztény energiákat magában hordozó helyen a zarándokok elmélyülhettek és áldásban térhettek haza.
 
A lelki elmélyülés már pénteken, szeptember 15-én, az egyházi ünnepen elkezdődött, vigíliai eseményekre került sor. Szeptember 16-én, szombaton a központba folyamatosan érkeztek a zarándokok, a közjogi és egyházi méltóságok, hogy leróják kegyeletüket Isten szolgája Esterházy János előtt, sokan a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna alatt fekvő sziklasírnál is látogatást tettek, hogy Paulisz Boldizsárra, a központ alapatójára, Esterházy szent ügyének elkötelezettjére és védelmezőjére is emlékezzenek.
 
A harmadik Esterházy János gyalogos zarándoklat, amely Bábindalról érkezett Alsóbodokra ezen a kegyeletteljes napon – is Paulisz Boldizsár emlékére lett felajánlva.
 
„Itt lenni mindig meghitt érzés, az emberek áhítatot éreznek, lelkileg feltöltődve térnek haza a zarándoklat után. Itt mindenkit megszólítanak Esterházy üzenetei, cselekedetei. A zarándokok motiváltak abban, hogy továbbvigyék Esterházy lelki örökségét. A mártírok saját életüket áldozták azért, hogy nemzetüket vagy egyházközösségüket mentsék. Nekünk itt a zarándokközpontban az a minimum, hogy lerójuk feléjük az adósságunkat és fejet hajtunk az emlékük előtt” – magyarázta Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere, a központ igazgatója rámutatva a központban megalkotott mártírok falára. A falon ábrázolt mártírportrékat Lencsés Zsolt festőművész és a Zoborvidék új Petőfi ösztöndíjasa, Dénes Zsuzsanna alkották meg.
 
„Tudvalevő, hogy nekem ez a központ az otthonom is, minden este felfutok a kápolnához és elmondok egy imát, még az ellenségeimért is. Senki sem tökéletes, a mai világban mindenkit meg kell érteni, minden nemzetet, és mindenfajta embert. A zarándoknap idei üzenete az, hogy minden helyzetben embernek kell maradni, ezt tanította apu is. Édesapám testben meghalt, de a lelke és a szíve máig itt van köztünk” – mondta meghatódva Marián, a központot alapító Paulisz Boldizsár fia.
 
A zarándoknap során az idén is hitvallásokra került sor, valamint a hagyományokhoz híven a hűség keresztútjának bejárására. Arról, hogy mit üzenhet Esterházy János a mához Kozma Imre atya is tanúságot tett Esterházy a periféria szentje című előadásában.
„Esterházy János élete az életre váltott halál üzenete. Amikor a XX. század júdásai elszakították családjától, népétől, börtönbe vetették, Istentől nem tudták elszakítani, Isten ott volt a szívében. A mártírgróf bármilyen kényes politikai-nemzetiségi kérdésről volt szó, mindig az alkotmányos eszközökhöz folyamodott. Jogkövető magatartást képviselt, mert hitt abban, hogy a jog közösséget, közösségi erkölcsöt feltételez. Minden megnyilatkozásával a szlovák-magyar megbékélést szorgalmazta. Esterházy sorsa prófétai sors, neve beírattatott az Élet Könyvébe” – nyilatkoztatta ki Kozma Imre atya, reménykedve abban, hogy Esterházy szentté avatásával a földiek is igazolják azt a keresztény ideált, amely Esterházy példájára milliók számára út az életre.
 
Molnár Imre, Esterházy kutató, történész elmondta a zarándokközpont egyik küldetése az, hogy Esterházy boldoggá avatásáért imádkozzanak, nyissanak a velünk együttélő más népek és nemzetek felé. Hiszen ezt maga a mártírgróf is megtette – ez is az ő lelki örökségéhez tartozik. Az idén katolikusok, reformátusok, magyarok, csehek és lengyelek, szlovákok elmélkedhettek együtt Esterházyról – ennek a momentumnak fontos jelentősége van.
 
Tág értelemben véve fellélegzés minden ilyen zarándoknap. Az a tény, hogy a prágai érsek küldte ide delegátusát, a segédpüspököt, ez óriási jel. Bibliai értelemben nemcsak egy szimbólum, hanem egy iránymutató jel: végre megérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy együtt tudunk Jézus áldozatából részesülni, együtt tudunk az oltárhoz állni – Ez felemelő” – beszélgettünk Pavel Czebula atyával, Esterházy boldoggá avatási perének posztulátorával.
 
Az ünnepi szentmisét a zarándoknapon a prágai segédérsek celebrálta. Kiemelte, rendkívüli öröm számára, hogy a zarándokközpontban Esterházy szellemében hangzik magyar, szlovák, cseh és lengyel beszéd is ezen a jeles napon. Ebből kiindulva a vértanúk nem csak nemzeteket kötnek össze, hanem mint azt, ahogy Ferenc pápa is sokszor hangsúlyozza, vallásokat is.
 
Forrás: ma7.sk
 
(2023.09.17.)