A MAGYAR FÓRUM FELTETTE KÉRDÉSEIT A KORMÁNYINFÓN
GULYÁS GERGELY MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER: A KORMÁNY ELVÁRJA UKRAJNÁTÓL, HOGY A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG KAPJA VISSZA A 2015 ELŐTTI JOGAIT. MÉG NEM TUDNI, MI LESZ A HÁBORÚ UTÁN, DE LÉNYEGES KÉRDÉSNEK TARTOM KÁRPÁTALJA TERÜLETI AUTONÓMIÁJÁT.

A FEBRUÁR 27-EI KORMÁNYINFÓN, ÉS GULYÁS GERGELY MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER VÁLASZAI:
1.A miniszterelnök is mondta, mi is sejtjük, hogy hatalmas változás előtt áll a világ. Van egy amerikai-ukrán megállapodás a földfémekről. A fegyverszünetet nyilván békekötés követi. A Krím, Donyeck, Luhanszk az összes forrás szerint marad orosz. Mi lesz a többi rész sorsa? Mindenfélét lehet hallani, olvasni a neten. Kárpátalja és a kárpátaljai magyarok sorsa felől van már gondolata a kormánynak?
-Ukrajna nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását alapvetően befolyásolja ezután is a magyar kisebbséghez történő hozzáállása, és a 2015 előtt Ukrajnában elfogadott jogok visszaállításának kérdése. A kormány ezért elvárja Ukrajnától, hogy a 2015 előtti állapotokat állítsa helyre.
2.Az 1991-es népszavazáson Kárpátalja többsége a régió területi autonómiáját kérte, ami eddig nem valósult meg. A békével ez is bekövetkezik?
-Idő előtti a kérdés, de a kabinet mindig támogatta a nemzeti kisebbségek autonómiáját. Egyelőre Ukrajnában nincsen szó arról, mi lesz a háború után. Lényeges a kérdés, de sok függ az orosz-amerikai tárgyalásoktól.
3.Hol tartanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal az ukrán gázinfrastruktúra felhasználásáról?
-Brüsszel legutóbb arra adott garanciát, hogy elismeri és érvényesíti valamennyi tagállamnak azt a jogát, hogy uniós tagjelölt ország nem korlátozhatja energia-és gázbeszerzését. Reméljük, hogy a Bizottság betartja a szavát.
4.A Bloomberg hírügynökség a múlt héten idézte az Európai Bizottság energiaügyi szóvivőjét, Anna Kaisa Itkonent, aki szerint kizárt, hogy orosz gáz érkezzen Magyarországra és Szlovákiába Ukrajnán keresztül. Akkor mégis milyen?
--Ez nevetséges. Aki ilyet állít, nincs tisztában a jelenlegi helyzettel, és nem nézett rá még Európa térképére.
5.Mennyien írták alá a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara petícióját a gazdák megvédése érdekében, és az aláírásgyűjtésen kívül mit tud tenni az agrártárca annak érdekében, hogy Brüsszel ne vonja meg a magyar gazdáktól a területalapú támogatásokat, és ne vessenek ki adót a húsfogyasztásra?
Vitályos Eszter kormányszóvivő: több mint 220 ezren írták alá a MAGOSZ agrárpetícióját, amely a jelenlegi uniós támogatási rendszer fenntartását szorgalmazza. Nagy István agrárminsizter minden lehetséges forumon felszólal annak érdekében, hogy fennmaradjon a jelenleg támogatási rendszer.
Gulyás Gergely: a franciákkal ebben a témában össze tudunk fogni. A francia nemzeti agrárium érdeke megegyezik a magyar érdekekkel. Rajtuk kívül a cseh, a szlovák gazdák is tiltakoznak. A Bizottság szívesen változtatna a területalapú támogatáson, de szerintem olyan hatalmas lesz a tiltakozás, hogy jegeli a témát.
6..A halfogyasztás csökkenő tendenciát mutat. Általában ünnepeken, és nyáron az édesvízi strandoknál fogyasztanak halat. De sajnos többnyire nem hazait. A balatoni büféknél kapható hekket minimum 10 ezer kilométert utaztatják a magyar tengerig. Továbbá sok turista számára fontos, hogy kipróbálhassa a parton a helyi ízeket, így szívesen fogyasztanának balatoni halat a térségi borok mellé. Badacsonyban sem görög mazsolabort kínálnak. Sőt a tengeri halakkal ellentétben a hazai halak minősége könnyebben ellenőrizhető.
Ezért is tervezi-e a kormány a halászati törvény módosítását?
Gulyás Gergely: nem érkezett ilyen kérés az ágazatból. A halfogyasztás növelése mellett elkötelezett a kormány, 27-ről 5 százalékra csökkent az áfa. És van egy operatív program is, amelyre forrásokat lehet lehívni.
Vitályos Eszter: 5,7-ról 6,7 kg-ra emelkedett a 2013-2020-as kampány hatására az egy főre jutó halfogyasztás. A kampány 2027-ig folytatódik.
Fotó: MTI
m.a.
(2025.02.27.)