Horvát elnök: Bosznia is legyen tagjelölt, ha Ukrajna is az lesz

Hiszen Bosznia minden tekintetben Ukrajna előtt jár. Amennyiben Ukrajna valóban az Európai Unió tagjelölt országa lesz, akkor a horvát kormány feladata, hogy ezért cserébe feltételül szabja Bosznia-Hercegovina jelöltségét is, méghozzá ugyanazon a napon, mint amikor ezt Kijev megkapja – véli Zoran Milanović.

Az Európai Bizottság pénteken döntött. Brüsszel azt szeretné, hogy az Európai Unió tagjelölt országa legyen Ukrajna. Ezt Ursula von der Leyen jelentette be. Az Európai Bizottság elnöke szerint azonban ehhez még Kijevnek sok reformot végre kell hajtani, de úgy véli az ukránok eltökéltek ebben. Ahhoz, hogy Ukrajna valóban az EU tagjelölt országa legyen az összes uniós államnak jóvá kell azt hagynia. A miniszterelnökökből és államfőkből álló Európai Tanács a napokban vitatja meg a kérdést. Franciaország, Németország, Olaszország és Románia is már korábban bejelentette, hogy támogatják az ukránok tagjelölti státuszát, vannak azonban olyan országok, amelyek feltételhez kötnék azt. A horvát elnök szerint például ha Ukrajna tagjelölt lehet, akkor az kijár Bosznia-Hercegovinának is.
 
„Amennyiben Ukrajna a jelenlegi helyzetében – amelyből nagyon remélem, hogy mihamarabb kimászik – megkaphatja a tagjelöltséget, akkor a horvát kül-, biztonság- és nemzetpolitika minimális elvárása kell, hogy legyen, hogy uniós tagjelöltséget kapjon Bosznia is” – nyilatkozta Zoran Milanović, amelyet a Hina horvát hírügynökség közölt. A horvát elnök egyben leszögezte, hogy nem ellenzi, hogy Ukrajna tagjelölt legyen, de szerinte Bosznia biztonságpolitikai és minden egyéb aspektusban előrébb jár, mint Kijev. Mint fogalmazott, egyetlen egy gazdasági, biztonságpolitikai vagy emberi érvet sem tud, amely szerint ne járna ez a státusz Szarajevónak is, ha már az ukránok megkapják azt.
 
Milanović egyébként a nyugat-balkáni térség vezetőivel együtt a preszpai fórumon vesz részt Észak-Macedóniában. A találkozó célja, hogy megvitassák mely ország, hol tart az integrációs folyamatban.
 
A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Horvátország és Szlovénia már az EU teljes jogú tagjai, Montenegró és Szerbia megkezdték a csatlakozási tárgyalásaikat, habár azok igencsak döcögősen haladnak, részben a koronavírus, az orosz-ukrán konfliktus, vagy az Unió belső reformjai miatt. Még náluk is rosszabb helyzetben vannak az észak-macedónok, akik hiába tagjelöltek már jó ideje, még a csatlakozási tárgyalásokat sem kezdhették el. Előbb a görögök, jelenleg a bolgárok vétózzák azt. Bosznia és Hercegovina, valamint Koszovó pedig még a tagjelöltségig sem jutott.
 
Szlovénia is tagjelölti státuszt javasol Boszniának
 
Az új szlovén miniszterelnök a következő EU-csúcson szintén javasolni fogja, hogy tagjelölti státuszt kapjon Bosznia-Hercegovina is. Erről Brüsszelben beszélt újságíróknak Robert Golob. A kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével egyeztetett az EU fővárosában. A találkozókat követően Golob hangsúlyozta: Szlovénia üdvözli, hogy a Bizottság javasolta az ukránok tagjelölti státuszát, de egyben bejelentette, hogy Ljubljana javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy akkor Bosznia-Hercegovina is kapja meg azt.
 
Golob kifejtette: tisztában van azzal, hogy a javaslatot, hogy Ukrajna és Moldávia mellett Bosznia is tagjelöltséget kapjon egyetlen tagállam is megfúrhatja, de bízik abban, hogy a végén Brüsszelben győzedelmeskedni fog az értelem.
 
A miniszterelnök megerősítette, hogy Borut Pahor szlovén államfő már levelet írt Charles Michelnek, amelyben kéri, hogy Bosznia is legyen uniós tagjelölt. A dokumentumban szereplő indoklás szerint Szarajevóban erősödtek az Európa-barát erők és jelentősen javult az ország az európai normák elsajátításában. A Pahor által aláírt levélben az áll, hogy az EU minden újabb feltétel nélkül támogassa Szarajevó uniós tagjelöltségét és egyben arra figyelmeztet, hogy, ha Ukrajna esetében pozitív döntés születik, akkor az Unió figyelmén kívül maradhat hosszabb időre a balkáni ország, amely a háborúk miatt igencsak megszenvedte az elmúlt évszázad utolsó éveit.
 
Van, aki már évtizedek óta vár
 
Jelenleg hivatalosan öt ország rendelkezik uniós tagjelölti státusszal. Ezek pedig Törökország (1999 óta), Észak-Macedónia (2005 óta), Montenegró (2010 óta), Szerbia (2012 óta) és Albánia (2014 óta).
 
Amennyiben Ukrajna esetében jóváhagyják a kérelmüket, akkor ehhez a körhöz csatlakozhat. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az európai család tagja lehet. Az integrációs folyamat három fő állomásból áll, ezek a következők. Először, ha a tagországok úgy mérik fel, hogy egy adott állam készen áll arra, akkor az Európai Unió tagjelölt országa lehet. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy azonnal megkezdődhetnek az arról szóló tárgyalások. Ahhoz egy újabb egyhangú döntés kell. Ha pedig az Unióba igyekvő ország az elvárt reformokat végrehajtja, akkor utána kell ismét a tagországok jóváhagyása az EU-s csatlakozáshoz.
 
Törökország egyébként abszolút rekordernek számít abban a tekintetben, hogy már évtizedek óta vár az EU-ba való belépésre. Az ország még 1987-ben átadta csatlakozási kérelmét, majd csak 12 évvel később, 1999-ben hagyták jóvá a tagjelölti státuszt a számára.
 
Az integrációs tárgyalások megkezdésére újabb 6 évet kellett várni, de a 2005-ben kezdődött folyamat sehol sem tart. A 30 tárgyalási fejezetből mindössze 1-et sikerült lezárni az elmúlt 17 év alatt. 5 éve pedig egyetlen új tárgyalási fejezetet sem nyitott meg az EU Törökországgal. Szakértők szerint éppen emiatt a tagjelölti státusz inkább szimbolikus jelentéssel bír Ukrajna esetében, a döntéshozók tudják, hogy az uniós csatlakozás egy hosszú folyamat, amely az elmúlt évtizedben még inkább megnehezült az Európába igyekvő országok számára. Kijevre tehát sok munka vár még akkor is, ha az Európai Tanács következő ülésén pozitív elbírálásban részesül a kérése.
 
Forrás: V4NA
(2022.06.20.)