In memoriam Mohács – Az 500 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek a bátai kegyhelyen

A RETÖRKI állományvédelmi előadása a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár vándorgyűlésén

20 ÉVE HALT MEG SÜTŐ ANDRÁS ERDÉLYI ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ

RETÖRKI TUDÁSTÁR

SINKOVITS IMRE SZÍNMŰVÉSZ SZÜLETÉSE - 1928. SZEPTEMBER 21.

RETÖRKI TUDÁSTÁR

MALÉTER PÁL SZÜLETÉSE - 1917. SZEPTEMBER 4.

RETÖRKI TUDÁSTÁR

GORBACSOV, AKI NYUGATON A SZABADSÁG BAJNOKA, KELETEN BIRODALOM ÁRULÓJA, TÖNKRETEVŐJE

RETÖRKI TUDÁSTÁR

RETÖRKI TUDÁSTÁR – 10 ÉVE HALT MEG CSOÓRI SÁNDOR

Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, ügyvéd halála – RETÖRKI TUDÁSTÁR

Tüntetés a Dunáért

A Duna rendkívül alacsony vízállása ráirányította a figyelmet arra, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a vízgazdálkodás, az energiabiztonság és a környezetvédelem. Érdemes ezért felidézni a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó ügyét, amikor a Duna jövője szintén országos jelentőségű társadalmi és politikai kérdéssé vált. A Bős–nagymarosi vízlépcső megépítését többek között energiatermelési célokkal tervezték, az ellene kibontakozó tiltakozás azonban a korszak egyik legjelentősebb környezetvédelmi és társadalmi mozgalmává vált. 1988. szeptember 12-én több tízezres tömeg vonult a Kossuth térre, hogy tiltakozzon a beruházás ellen. A demonstráció a rendszerváltást megelőző időszak egyik meghatározó tömegmegmozdulása lett. Hogyan jutott el idáig a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye? Miért vált a Duna védelme a rendszerrel szembeni tiltakozás egyik fontos jelképévé? A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Olvasószobájában felelevenítették a történetet. Házi Balázs, a RETÖRKI kutatási munkatársának írása.

MA IS JÓL OLVASHATÓK A TÖBB MINT SZÁZÉVES MAGYARORSZÁGI BRAILLE-BIBLIÁK

Különleges, 19–20. századi Braille-Bibliák állapotát vizsgálta P. Holl Adrien, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár állományvédelmi szakértője a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében.

BIBÓ ISTVÁN SZÜLETÉSE

RETÖRKI TUDÁSTÁR

A KÖNYV LEGNAGYOBB ELLENSÉGE NEM A POR, NEM AZ IDŐ, HANEM A NEM MEGFELELŐ KÖRNYEZET

1956 ÉS A FRADI ÚJJÁALAKULÁSA

„Szüntessék meg a rossz emlékeket felidéző egyesületeket…” – írta a Magyar Nemzet 1956. október 31-i számában. Elindult az NB I új idénye, és ismét sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon a Ferencváros vissza tudja-e szerezni a bajnoki címet? A labdarúgás ma is az egyik legnépszerűbb közös élmény Magyarországon – ahogyan 70 évvel ezelőtt is az volt. 1956 őszén azonban a sport jóval többről szólt, mint a pályán elért eredményekről. A forradalom napjaiban a sportegyesületek újjászervezése (amely folyamatban szintén a Fradi újjáalakulását követte a legnagyobb figyelem és részvétel) az identitás, a közösségek és a hagyományok visszaszerzésének szimbólumává vált. Gál Zoltán, a Magyar Nemzet sportújságírója 1956. október 31-én megjelent cikkében már azt elemezte, milyen változásokat hozhat a forradalom a magyar sportélet számára. Hogyan alakultak újjá a sportegyesületek 1956-ban? Mit jelentett akkor egy klub neve és identitása? Nagymihály Zoltán, a RETÖRKI tudományos segédmunkatársának írása a RETÖRKI olvasószobában.

Ledobják Hirosimára a világ első katonai célú atombombáját

1945 augusztusának elején, bő három és fél évvel az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok légiereje két atombombát dobott le Japánra – ezzel beköszöntött a nukleáris fegyverek kora. Kávássy János történész írása.

Sztrájk a Kádár-korszak végén

Miért volt a sztrájk ismeretlen fogalom a Kádár-korszakban? Mindezek ellenére mikor került sor az elsőre, s mi volt a munkabeszüntetés oka? Miért voltak különösen nehéz helyzetben a bányászok? Az 1988. augusztus 23-án Pécs mellett tartott sztrájk története kapcsán ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.

A nép stadionjától a nemzet stadionjáig – A Népstadion 1953-as átadása és rövid története

Nagyszabású ünnepség keretében, 1953. augusztus 20-án adták át a budapesti Népstadiont. „Felejthetetlen ünnepséggel nyílt meg a Népstadion” – állt a másnapi Népsport címoldalán. A stadion kétségtelenül rengeteg várakozást teljesített be és sok szép élmény helyszíne is volt – nem kizárólag sporttal kapcsolatban. A RETÖRKI munkatársának, Házi Balázsnak írása.

A NÉKOSZ

1946 nyarán alakult meg a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ, mely működésének néhány éve alatt országos mozgalommá vált és számtalan szegényebb sorból származó fiatalnak nyújtott továbbtanulási lehetőséget.

„Elnyertük, ami lehetséges volt” – Sztrájk a gdański Lenin Hajógyárban, a Szolidaritás megszületése

1980. augusztus 14-én a tíz évvel korábbi véres események helyszínén, a gdański Lenin hajógyárban indult meg az a sztrájk, amelynek végén lengyel munkások – a kommunista párt rájuk hivatkozva gyakorolt diktatúrájával szembeszállva – az értelmiség és a társadalom döntő része által támogatva szabad szakszervezeteket harcoltak ki, új irányt szabva hazájuk és Közép-Európa jövőjének. A RETÖRKI munkatársa, Nagymihály Zoltán idézi fel az eseményeket.

Harc a „klerikális reakció” ellen: a békepapi mozgalom

A kommunista hatalom részéről a békemozgalom iránti igény és szükség 1950 nyarán már időszerű volt, legfőképpen azért, mert az egyház megtörését célzó intézkedések ellenére – a protestáns felekezetekre ekkor már ráerőszakolták az eskütételt – a katolikus egyházat továbbra sem sikerült rákényszeríteni a megállapodásra.

A volt belügyminiszter hagyatékából nyílt válogatott emlékkiállítás a RETÖRKI levéltárában

A mezőgazdaság kollektivizálása – RETÖRKI KALENDÁRIUM

Az agráriumot illetően a Rákosi-rendszer legfőbb célja a szovjet mintának és akaratnak megfelelően az egyéni gazdaságok felszámolásával a közös gazdálkodásra való áttérés, azaz a kollektivizálás megvalósítása volt.

Erőltetett nehézipari fejlesztés, a Dunai Vasmű - RETÖRKI KRONOLÓGIA

A felemelt ötéves terv által a „vas és acél országát” megteremteni hivatott elképzelés alappillérének számított a Dunai Vasmű, amelynek jelentőségéről az MDP Központi Vezetőségének határozata így fogalmazott: „A Dunai Vasmű ötéves népgazdasági tervünk kulcskérdése, országunk szocialista iparosításának alapja, honvédelmünk megerősítésének és a béke védelméért folytatott harcunk egyik döntő eszköze.” A Szabad Nép egy 1950 októberében megjelent számának vezércikke már a címével is Nagy alkotásaink korszakaként írta le az ötéves terv megvalósítását, és benne a „legnagyobb művünk, büszkeségünk”-ként az épülő Dunai Vasművet.

ITT A HŐSÉG - ROVARFERTŐZÉS VESZÉLY A LEVÉLTÁRAKBAN

A 2026. július 6-8-a között, a Váci Egyházmegye Püspökvác Látogatóközpontjában megrendezett konferencia másnapján, a délelőtti levéltári szekció első előadójaként tartott előadást P. Holl Adrien, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár állományvédelmi szakértője a szürkés pikkelyke rovarfertőzés veszélyeiről, s a fertőzés megelőzésének lehetőségeiről.

GYÁSZ – MEGHALT SZILÁGYI TIBOR SZÍNMŰVÉSZ

Életének 83. évében meghalt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a színművész családja körében, békében hunyt el július 2-án, csütörtökön.

Magyar mérnök- és elitképzés a két világháború közötti Magyarországon

A Magyar Hidrológiai Társaság július 1–3. között rendezte meg Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán XLIII. Országos Vándorgyűlését. A konferencia „200 éve a magyar vízügyért" című történeti szekciójában a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár főmunkatársa, gyűjteményi tudományos- és történész szakértője, Dr. Rapali Vivien Regina „A Smith Jeremiás ösztöndíj és a magyar vízügy – négy mérnök életútja a 20. században" címmel tartott előadást.

Rapali Vivien előadása a III. Károli Történész Műhely hallgatói konferencián

​Rapali Vivien, a RETÖRKI levéltári főmunkatársa, gyűjteményi- és történész szakértője plenáris előadást tartott a III. Károli Történész Műhely hallgatói konferencián.

Rákosi Mátyás leváltása - RETÖRKI KRONOLÓGIA

Rákosi menesztéséhez a belpolitikai mozgolódásokon túl azonban a nemzetközi politikai helyzet megváltozása is szükséges volt. 1955-ben felvették Magyarországot az ENSZ-be, az NSZK-t pedig a NATO-ba. A Szovjetuniónak, mivel ellenséges katonai tömbök vették körül – a NATO mellett a METO és a SEATO – egyetlen kitörési pontja Jugoszlávián keresztül vezetett. Ezért Hruscsov „elzarándokolt” Titohoz Belgrádba és rendezték a két ország viszonyát. Ekkor a magyar-jugoszláv kapcsolatok rendezése is szükségszerű lett volna, aminek viszont legfőbb akadályát Rákosi személye jelentette Tito számára.

Asszociációs kártyajáték a magyar rendszerváltás korszakából

A RETÖRKI levéltár-pedagógiai programjában született meg ’Retorsit’-néven egy kártyajáték, mely egyedi ötvözete a történelmi valóságnak és a játékvilágnak.

Pozsgay Imre: Függőhídon (1933–1954)

A rendszerváltó folyamatok egyik meghatározó alakjának fiatalkori éveit felölelő autobiográfiáját 2026. június 16-án mutatták be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Konferenciatermében. A forráskiadás elkészítésének körülményeiről beszéltek a kötet szerkesztői: Kovács Balázs, a RETÖRKI Tudományos Kutatóközpontjának szakmai titkára, valamint Szénási Dorottya kutatási munkatárs, a RETÖRKI Tudományos Kutatóközpont igazgatójának, Dr. habil. Strausz Péternek moderálásával.

A Rendszerváltó Szemle MTA-minősített folyóirattá vált