Magyarország első országos levéltár-pedagógiai módszertani kiadványában a RETÖRKI is bemutatkozik

Új országos levéltár-pedagógiai módszertani kiadványban mutatkozik be a RETÖRKI és levéltár-pedagógiai programja.

1956-ról az Országházban és a Kossuth-téren– az első, szabad választás utáni évforduló

A Kossuth téren, Csurka István országgyűlési képviselő is beszédet mondott: „Üzenjük meg mindenféle hatalomnak, előttünk és mögöttünk állónak: nem kell a kommunizmus, nem kell a liberális csomagolású szocializmus, nem kell az ígéret földje. Nekünk, a Kárpát-medence megtaposott és elárult népeinek van egy közös ideológiánk: a keresztény európai szellemiség és tolerancia mindenkivel szemben.”

Újabb szervezet a diktatúra szolgálatában: a Hazafias Népfront

AKI A TÖRÖK ÉS AZ UZSORÁSOK ELLEN HARCOLT - KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS

Sokan hivatkoznak a keresztesek kapitányára, Nándorfehérvár szent hősére. De ismerik-e életét, tudják-e, miként harcolt megalkuvást nem ismerve az uzsorakamat ellen, és így tanított: szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék!

EZ VOLT AZ IGAZI PROPAGANDA - 1956 MEGHAMISÍTÁSA 1981-BEN

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. április 28-án tárgyalta a Javaslat a Politikai Bizottságnak a politikai agitáció és propaganda időszerű feladataira című dokumentumot. A Javaslat felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalom 25. évfordulója kapcsán megerősödő hazai ellenséges-ellenzéki körök és a nyugati emigráció által elkezdett kampányszerű megemlékezések alááshatják a párt és a rendszer iránti bizalmat. Ennek ellensúlyozására olyan propagandatevékenységet kell folytatni, amely a rendelkezésre álló széles eszköztárat felhasználva hangsúlyozza 1956 ellenforradalmi minősítését és az elmúlt negyedszázad eredményeit. Ez a recept nem volt új, ugyanezt a módszert alkalmazták 1966-ban, a forradalom tizedik évfordulója kapcsán is, 1981-ben viszont a propaganda már huszonöt évre, egy egész korszaknyi időre hivatkozva érvelhetett a rendszer működőképessége mellett.

CÉL AZ EMIGRÁNS ELLENZÉKIEK LEJÁRATÁSA - A forradalom tizedik évfordulója és a hatalom

A dokumentum kitér a nyugati emigrációval kapcsolatot tartó értelmiségiekre, név szerint is említve mások mellett Illyés Gyulát és Weöres Sándort. A jelentés nyomán készült határozati javaslat erőteljesebb fellépést sürgetett a kulturális, ideológiai és művészeti területeken, valamint a sajtómunkások körében megnyilvánuló ellenséges nézetekkel szemben.

KÖZÉP-EURÓPAI SORSKÖZÖSSÉG, VAGY EGY ÁLLANDÓAN VÁLTOZÓ KÖZBÜLSŐ RÉGIÓ?

Mit jelent a közép-európaiság? Létezik-e egyáltalán Közép-Európa, és ha igen, hol húzódnak a határai? Melyek azok a kulturális, történeti, politikai és társadalmi tényezők, amelyek meghatározzák a régiót? – ezekre a kérdésekre keresték a választ szeptember 25-én a "Nemzetek a hátsó udvarban?" című pódiumbeszélgetés vendégei a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) budapesti tanácstermében.

TISZTELGÉS A KÖZÉP-EURÓPAI GONDOLAT MAGYAR KÉPVISELŐJE ELŐTT

"A közép-európai gondolat egyik meghatározó magyar képviselője, Kiss Gy. Csaba emléke és munkássága előtti tisztelgés szándékával is megszületett 2–3. számunk alapgondolata volt, hogy a napvilágot látó írások foglalkozzanak e gondolat fontos elemeivel és képviselőivel, illetve az elmúlt bő évszázad együttélésének mozzanataival is."

VASKEFE – Az 50 évfordulón felavatott emlékmű

KÁRTALANÍTÁS HELYETT KÁRPÓTLÁS – SEMMISÉGI TÖRVÉNYEK

RETÖRKI KRONOLÓGIA

A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK NAPJA - REAGAN ELNÖK PROKLAMÁCIÓJA

1986. október 20-án, a magyar forradalom és szabadságharc harmincadik évfordulójához közeledve Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke október 23-át a Magyar Szabadságharcosok Napjává nyilvánította.

A FIDESZ II. Kongresszusa - 1989 - RETÖRKI KRONOLÓGIA

Felhívás doktorandusz-konferencián történő részvételre

AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ KISKÖZÖSSÉGEK DÖNTÉSEI SZINTÉN A TÖRTÉNELEM RÉSZEI

Dr. Sulák Péter, a RETÖRKI munkatársa előadást tartott a mezőtúri helytörténeti esten.

Az MSZP jogosulttá vált a pártállam hatalmas vagyonának, infrastruktúrájának az átvételére - RETÖRKI

Nyári Gábor előadása a „FÓNAY JENŐ 100” emlékkonferencián

A történelemoktatás kihívásai – RETÖRKI-munkatársak a prágai nemzetközi nyári egyetemen

Hogyan lehet élményszerűbbé tenni a közelmúlt történelmének megismerését?

Újabb diákok próbálták ki a RETÖRKI kártyajátékát

SZEPTEMBER 5.: KALKUTTAI SZENT TERÉZ EMLÉKNAPJA

„A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők valamit cselekszenek, mi pedig Valakinek."

In memoriam Mohács – Az 500 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek a bátai kegyhelyen

A RETÖRKI állományvédelmi előadása a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár vándorgyűlésén

20 ÉVE HALT MEG SÜTŐ ANDRÁS ERDÉLYI ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ

RETÖRKI TUDÁSTÁR

SINKOVITS IMRE SZÍNMŰVÉSZ SZÜLETÉSE - 1928. SZEPTEMBER 21.

RETÖRKI TUDÁSTÁR

MALÉTER PÁL SZÜLETÉSE - 1917. SZEPTEMBER 4.

RETÖRKI TUDÁSTÁR

GORBACSOV, AKI NYUGATON A SZABADSÁG BAJNOKA, KELETEN BIRODALOM ÁRULÓJA, TÖNKRETEVŐJE

RETÖRKI TUDÁSTÁR

RETÖRKI TUDÁSTÁR – 10 ÉVE HALT MEG CSOÓRI SÁNDOR

Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, ügyvéd halála – RETÖRKI TUDÁSTÁR

Tüntetés a Dunáért

A Duna rendkívül alacsony vízállása ráirányította a figyelmet arra, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a vízgazdálkodás, az energiabiztonság és a környezetvédelem. Érdemes ezért felidézni a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó ügyét, amikor a Duna jövője szintén országos jelentőségű társadalmi és politikai kérdéssé vált. A Bős–nagymarosi vízlépcső megépítését többek között energiatermelési célokkal tervezték, az ellene kibontakozó tiltakozás azonban a korszak egyik legjelentősebb környezetvédelmi és társadalmi mozgalmává vált. 1988. szeptember 12-én több tízezres tömeg vonult a Kossuth térre, hogy tiltakozzon a beruházás ellen. A demonstráció a rendszerváltást megelőző időszak egyik meghatározó tömegmegmozdulása lett. Hogyan jutott el idáig a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye? Miért vált a Duna védelme a rendszerrel szembeni tiltakozás egyik fontos jelképévé? A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Olvasószobájában felelevenítették a történetet. Házi Balázs, a RETÖRKI kutatási munkatársának írása.

MA IS JÓL OLVASHATÓK A TÖBB MINT SZÁZÉVES MAGYARORSZÁGI BRAILLE-BIBLIÁK

Különleges, 19–20. századi Braille-Bibliák állapotát vizsgálta P. Holl Adrien, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár állományvédelmi szakértője a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében.

BIBÓ ISTVÁN SZÜLETÉSE

RETÖRKI TUDÁSTÁR