MALÉTER PÁL SZÜLETÉSE - 1917. SZEPTEMBER 4.

RETÖRKI TUDÁSTÁR

1917. szeptember 4-én született Eperjesen Maléter Pál, az 56-os  Nagy Imre-kormány hadügyminisztere.

Az érettségi megszerzését követően Prágában tanult az orvostudományi karon. Két év után azonban félbehagyta tanulmányait, és hazaköltözött. Az Egyesült Magyar Pártban politikai szerepet vállalt. 1938. novemberében a Budapesten élő nővéréhez költözött annak érdekében, hogy befejezze orvosi tanulmányait, e célkitűzését végül pénzügyi okokból nem tudta megvalósítani. A magyar állampolgárság megszerzése érdekében katonai pályára ment, 1940 őszén felvették a Ludovika Akadémiára. Két év múltán tisztté avatták, Kassán állt szolgálatba, 1944-ben szovjet hadifogságba esett.

A fogság alatt elvégezte a kijevi partizániskolát, osztagparancsnokként az erdélyi hadmozdulatokban vetették be 1944 őszén. 1945-ben elsőként az ideiglenes kormány védelmét ellátó zászlóalj vezetője, majd a Honvédelmi Minisztérium balassagyarmati határvadász-zászlóalját irányította. 1948. március-augusztus között a köztársasági elnök testőrségének parancsnoka, majd újfent a Honvédelmi Minisztérium kötelékében találta magát, a páncélos hadműveleti osztályvezető. 1952. március 1-jén beosztásából felmentették, és a vezérkar alárendeltségébe tartozó Szabályzatszerkesztő Csoport főnökévé nevezték ki, 1954-ben mindez a feladatkör bővült a bányamunkára vezényelt csapatok feletti parancsnoksággal.

1956. májusától a Műszaki Kisegítő Alakulatok csoportfőnöke, augusztustól már parancsnoka. Október 24-től a HM főügyeletese, másnap pedig a vezérkari főnökség megbízásából harckocsikkal és tiszti iskolásokkal a Kilián laktanyához vezényelt bajtársak segítségére indult, a környék felkelőktől való „megtisztítása” céljából. A laktanya körüli fegyveres összecsapás tűzszünettel zárult, a felkelők átállásként értékelték a harci tevékenységet ellenük beszüntető reguláris erők magatartását. Október 26-át követően igyekezett pacifikálni a laktanyát és környékét, szabályozni a felkelők fegyverhasználatát és együttműködésre bírni őket. Részt vett a forradalmi Nemzetőrség megalakulását övező tárgyalásokon, tagja lett a Forradalmi Honvédelmi Bizottmánynak. November 3-án a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere lett, ugyanezen a napon a tököli szovjet parancsnokságon a szovjet csapatkivonás körülményeiről tárgyaló delegáció tagjaként letartóztatták. A Nagy Imre és társai-per ötödrendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték, 1958. június 16-án felakasztották. Az eredetileg a Gyűjtőfogház udvarán eltemetett Maléter földi maradványait 1961-ben álnéven helyezték a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájába, exhumálására 1989. márciusában került sor.

Forrás: retorki.hu
(2026.09.03.)