Nagy István az élelmiszer-szuverenitás mellett érvelt Tusványoson

A háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz - mondta Nagy István agrárminiszter a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén csütörtökön, Tusványoson.

Változtatni kell azokon az uniós szabályokon, amelyek szerint Magyarország hibát követ el, amikor védeni próbálja a mezőgazdasági termékeit és élelmiszer-biztonságát a nyugati, gazdagabb államok nagyobb fizetőképességétől - közölte.
 
Kifejtette: a válság kitörésekor határozott fellépésre volt szükség, mert amikor az ukrán gabona "beszorult" a háború következtében, akkor volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 55 ezer tonna gabonát vásároltak fel a nagykereskedők, ha az így folytatódott volna, ma már Magyarországon nem lenne gabona. Ezt a folyamatot sikerült megállítani a gabonakivitel terén bevezetett bejelentési kötelezettséggel.
 
Nagy István szerint a magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait.
 
Az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható - a tusványosi rendezvény címében szereplő - "hét szűk esztendőre", egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben - tette hozzá.
Elmondta: Európa termőterületének 46 százalékán aszály van, ami megnehezíti az ukrán gabonakivitel elakadása miatt kieső gabonamennyiség pótlását. Ezért is szükség van a technológiai fejlesztésre, hogy Magyarország kevesebb vízből jobban tudjon gazdálkodni.
 
"Akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha az önellátásunk, az élelmezési önrendelkezésünk biztosítva van. A megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánk sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani a nehéz körülmények között is azt a biztonságot a magyar emberek számára, hogy a mindennapi betevő ma is, holnap is, holnapután is biztonságban meglesz" - zárta előadását az agrárminiszer.
 
Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt mondta: a környezetvédelemben nincs szuverenitás, de vannak olyan területek, amelyekben a tagállamokra kellene bízni a döntést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa példaként a klímaváltozást említette, amelynek megállításához még az uniós szintű erőfeszítések is elégtelenek, minden kontinensnek legalább olyan ambíciói kellene, hogy legyenek a karbonsemlegesség terén, mint Európának. Úgy vélte, a háborútól függetlenül az energiaszektorban nincs alternatívája a megújuló energiának.
 
Másfelől Tánczos Barna szerint az EU közös céljainak és elképzeléseinek megvalósításához sok területen szabad kezet kell biztosítani a tagállamoknak, mindenütt meg kell találni a speciális megoldásokat. Románia például a túlszaporodott, településeken kárt tevő, emberéleteket veszélyeztető medvék ügyében nem kér tanácsot olyan nyugati államoktól, amelyek a medvéket már rég kiirtották.
 
A román kormány környezetvédelmi minisztere is egyetértett Nagy István azon megállapításával, hogy az EU mostani szabályait békeidőre fektették le, de háborús időkben ezeket szinte lehetetlen megtartani.
 
Nagy István agrárminiszter (b) és Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere (j) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn, 2022 július 21-én. MTI/Veres Nándor