Sorosék: a háború tétje, hogy orosz föld vagy amerikai gyarmat lesz-e Ukrajna

Feltárjuk a befektetési lehetőségeket Ukrajnában, és ha és amikor befektetünk, bejelentjük – mondta Soros György egy korábbi nyilatkozatában. A milliárdos három olyan területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektet be, ezek közül az egyik a mezőgazdaság. Szerinte az ország lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságtól függ, ráadásul ezen a területen óriási tartalék van a termelékenység növelésére.

Soros György milliárdos spekuláns 2015-ben látogatott Ukrajnába. Ekkor három területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektetne, az egyik a mezőgazdaság, írta akkor az NV ukrán hírportál.
 
Soros 2015 januárjában hatnapos ukrajnai látogatása során, többek között tárgyalt Petro Porosenko elnökkel is.
 
Az ukrán elnök sajtószolgálata arról számolt be, hogy a találkozón Porosenko köszönetet mondott Soros Györgynek Ukrajna támogatásáért. Soros György pedig kiemelte, hogy Ukrajnának továbbra is bizonyítania kell, hogy hűséges a reformprogramhoz. “Meg kell mutatni, hogy az új Ukrajna különbözik a régitől” – mondta az amerikai pénzember, megjegyezve, hogy a reformok végrehajtásához pénzügyi segítségre van szükség.
 
Petro Porosenko és Soros György jó kapcsolat ápoltak. Porosenko épp azután került hatalomba, hogy a Soros-hálózat hathatós közreműködésével megbuktatták Viktor Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét. Janukovics távozásához a véres forradalomba torkollott Majdani események vezettek, amelyekben Soros ukrajnai alapítványa, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány is aktívan részt vett, az ország új vezetésébe pedig már könnyedén beszivárogtak Soros megbízható emberei, hogy az amerikai üzletember érdekeit érvényesítsék. Erről a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványnak a vezetője Jehven Bisztrickij is beszélt.
 
Egy interjúban mondta el, hogy milyen anyagi támogatást nyújtottak a Majdani események alatt a tüntetőknek. A szervezésen kívül, ruhákat, sátrakat, ételt biztosítottak a demonstrálóknak, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ne hagyjon alább a tüntetők lelkesedése. De egy orvosi csapatot is támogattak, hogy el tudják látni a sebesülteket.
 
A módszer a szokásos volt: a Soros György bőkezű pénzügyi támogatását élvező alapítványok és szervezetek évtizedeken keresztül építkeztek Ukrajnában, egyre nagyobb befolyást szerezve, majd a békés diáktüntetésnek induló Majdan téri eseményekben is szerepet vállaltak. A Reneszánsz Alapítványnak is nagy szerepe volt a Janukovics-kormány megbuktatása után az új kormány és a civil szervezetek közötti párbeszédben.
 
„Az Alapítvány stratégiai tanácsadó testületeket hozott létre a minisztériumoknál, amelyek kidolgozták az olyan reformok végrehajtásának dokumentumait, mint például a decentralizáció, az e-kormányzás, az állami vállalkozások privatizációja, a dereguláció, az oktatás megváltoztatása, az oktatás reformja, az egészségügyi reform és az anti- korrupciós reformok”, mondja el Bisztrickij. Vagyis jól látható, hogy Soros Alapítványa a kormányzás minden területére beszivárgott, és szinte minden területet befolyásolt. Elmondja, hogy több mint száz emberük dolgozott a különböző minisztériumoknál.
 
Tehát Soros György szinte másnap kopogtatott az ajtón, amint Porosenko hatalomra került.
 
Petro Porosenko és Soros György 2015-ös tárgyalásuk során egyetértettek abban, hogy az ukrán Nemzeti Reformtanács jó fórum a jogalkotási kezdeményezések és a reformok végrehajtásához szükséges eszközök megvitatására. A tanács később tárgyalta az ukrán földeladási moratórium megszüntetésének kérdését is.
 
Ukrajnai látogatása során ekkor a milliárdos szűk körben nyilatkozott a sajtónak is. Az ukrán NV kérdésére elmondta, szerinte óriási potenciál rejlik az ukrán mezőgazdaságban, így érdeklődik a befektetési lehetőségek iránt.
 
Ugyanebben az évben, 2015 márciusában a milliárdos arról beszélt a Der Standard osztrák napilapnak, hogy kész egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában.
 
Soros még ebben az évben, 2015-ben Ukrajna egyik legnagyobb magántőke-befektető vállalatával, a Dragon Capitallal közösen létrehozta az Új Ukrajna Alapot (New Ukraine Fund). Az alap célja az volt, hogy az ukrán gazdaság számos ágazatába befektetéseket keressen, és „tőkével és vezetői támogatással” lássa el a cégeket a teljesítmény fokozása és a technológiák fejlesztése érdekében.
 
Nem lehet véletlen az sem, hogy még szintén ebben az évben a spekuláns 119 millió dollár értékben ruházott be a Monsanto nevű amerikai multinacionális vállalatba, mely Ukrajnában is tevékenykedett az agrárium területén.
 
Az oroszbarát országvezetés megbuktatása után egyébként az IMF is egyre nagyobb nyomást helyezett Ukrajnára, hogy törölje el a föleladásra vonatkozó moratóriumot.
 
Forrás: V4NA
(2022.08.11.)