Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13



75 éve született Jerzy Popieluszko, a lengyel kommunizmus áldozata

Jerzy Popieluszko, a harminchét évesen vértanúhalált halt lengyel római katolikus pap, a varsói Kosztka Szent Szaniszló egyházközség káplánja volt. Politikai gyilkosság áldozataként halt meg 1984. október 19-én, amelynek végrehajtói a lengyel kommunista államhatalom ügynökei voltak.

1947. szeptember 14-én született Lengyelország északkeleti részén, Białystok megye egy kis falujában, Okopyban, paraszti családban. 1972. május 28-án Stefan Wyszyński bíboros szentelte pappá. Papi szolgálatát kezdetben varsói plébániákon végezte, majd kórházi lelkipásztor lett, és részt vett munkásközösségek megalakulásában, ahol sok kapcsolata alakult ki munkásokkal és diákokkal.
 
Popiełuszko karizmatikus pap volt és a varsói Kosztka Szent Szaniszló egyházközség káplánjaként végezte hivatását. Az egyház helyzete a kommunizmus idején nagyon nehéz volt, Popiełuszko azonban többször felemelte a szavát a rendszer ellen, miközben kiválóan képviselte egyháza erkölcsi és társadalmi hitelveit. Tanításait a Szabad Európa Rádió is sokszor közölte és a Szolidaritás (lengyel szakszervezeti föderáció, melyet 1980-ban alapítottak a Gdański hajógyárban Lech Wałęsa vezetésével) híve volt.
 
Amikor felszólalt az államhatalommal szemben, amiért az el akarta rendelni a feszületek eltávolítását az iskolákból, és emiatt támadások érték, II. János Pál pápa személyes ajándékának elküldésével köszönte meg helytállását.
Wojciech Jaruzelski tábornok és miniszterelnök 1981. december 13-án hadiállapotot hirdetett ki, ettől kezdve a fiatal pap karitatív munkát végzett, szolgálva a kommunista hatalom üldözötteit. A hadiállapot együtt járt a szabadságjogok felfüggesztésével. Betiltották a sztrájkot, a gyülekezést, felfüggesztették a társadalmi szervezeteket, a sajtótevékenységet. A Szolidaritás több mint ötezer tagját letartóztatták, internálták.
 
A hadiállapot bevezetését követően, 1982. január 17-én kezdte el Popiełuszko atya a hazáért mondott szentmiséket a varsói Szent Szaniszló-templomban. Hamarosan elterjedt országszerte, hogy ezeket a miséket bebörtönzött munkásokért, a rendszer áldozataiért, szenvedő honfitársaiért ajánlotta fel.
 
Szentbeszédeinek visszatérő gondolata Szent Pál Rómaiakhoz írt leveléből vett idézet volt: „Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, te győzd le jóval a rosszat” (Róm 12,21).
 
Hívek ezrei gyűltek össze szentmiséin, hogy meghallgassák merész, hazafias prédikációit, amelyekben bátran megvédte a vallás- és véleményszabadságot, bírálta a kommunista rendszert, a hadiállapotot és a lengyel hatóságok által bevezetett elnyomó intézkedéseket. Szentmiséit ugyanakkor a mély áhítat jellemezte, a szentostyát átszellemülten tartotta kezében, mélyen átélve Krisztus keresztáldozatát.
 
A rendőröktől, katonáktól körülvett, fenyegetett helyeken gyóntatott, áldoztatott, misézett. Papi hivatását mindig derűvel, az emberek iránti mély és önzetlen szeretettel gyakorolta, leleményességével pedig sokszor túljárt a hatalom őreinek eszén. Prédikációira özönlöttek az emberek minden korosztályból, ha ő misézett, szabadtéri miséjén ezrek tolongtak, az utca szinte templommá vált.
 
Népszerűsége miatt az államhatalom egyre inkább felfigyelt tevékenységére, amiről úgy ítélték meg, hogy veszélyessé vált a rendszerre. A kommunista uralom minden eszközzel megpróbálta elhallgattatni a fiatal papot, akit országszerte egyre több hívő támogatott.
 
Először egy megrendezett autóbalesettel törtek az életére, de ez az 1984. október 13-i támadás meghiúsult. A következő terv a pap elrablása volt, amit 1984. október 19-én hajtottak végre. Bydgoszczból tartott hazafelé, amikor autóját saját járművük műszaki hibájára hivatkozó ismeretlenek állították meg. Ezt követően elrabolták, agyba-főbe verték, megkötözték, végül egy követ kötöttek a lábához és a Visztula partján fekvő Włocławek melletti duzzasztóhoz vitték, és az egyik hídról a vízbe vetették. Holttestét búvárok találták meg mintegy másfél héttel később, október 30-án, a Visztula Włocławeki-víztárolójában, elrablásának helyszínétől mintegy 72 kilométerre.
 
Az egyértelműen politikai megrendelésű gyilkosság, egész Lengyelországban felzúdulást váltott ki. Temetésén, 1984. november 3-án több mint negyedmillió ember jelent meg, a Szolidaritás vezetője Lech Wałęsa is. Az elkövetőket viszonylag gyorsan – mindössze két hónappal később – felkutatták és bíróság elé állították, így ma már bizonyos, hogy Popiełuszkót a kommunista politikai rendőrség (Służba Bezpieczeństwa) parancsára ölték meg. A gyilkosságért három titkosrendőrt, Grzegorz Piotrowski századost, Leszek Pekalát és Waldemar Chmielewskit, valamint felettesüket, Adam Petruszka ezredest ítélték el, később mindannyian szabadultak. A három elkövető közül csak egy vallotta be bűnét, és kért bocsánatot a családtól.
 
Jerzy atya vértanúhalála előtt néhány órával mondott homíliáját ezekkel a szavakkal fejezte be: „Imádkozzunk, hogy mentesek legyünk a félelemtől, a rettegéstől, de mindenekelőtt a bosszúvágytól és az erőszaktól!”
 
Boldoggá avatására 2010. június 6-án került sort Varsóban. A szertartást, amelyen mintegy százötvenezren vettek részt, XVI. Benedek pápa képviseletében Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék szenttéavatási ügyek kongregációjának prefektusa végezte a lengyel főváros központjában, a Pilsudski téren.
 
2009-ben kétrészes lengyel tévéfilmet készítettek életéről „A szabadság bennünk él” címmel. Molnár Imre történész, a lengyel-magyar barátság történelmének kutatója, „Jerzy Popieluszko élete és mártírhalála” című könyvben állít emléket a lengyel ellenállás fiatalon mártírhalált halt alakjának.
 
Forrás: Wikipédia, Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma, 2022.09.14)