Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13



Mi, kárpátaljai magyarok üldözöttek vagyunk

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tragikusnak tartja a kárpátaljai magyarság helyzetét, mert azon kívül, hogy háborús országban élnek, az ukrán hatóságok üldöztetésének is ki vannak téve.

A kijevi kormány képviselőinek állításaival ellentétben az új kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna nem került közelebb az Európai Unióhoz – véli a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
 
Az érintettek tiltakozása ellenére Volodimir Zelenszkij elnök december végén – mintegy újévi ajándékként– kihirdette az új kisebbségi törvényt, ami nemcsak megőrzi a korábbi jogfosztásokat, hanem további visszalépést jelent az Ukrajnában élő nemzetiségek számára.
Formálisan a kijevi parlament teljesítette annak a hét feltételnek az egyikét, amelyet Brüsszel megszabott ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze a tagjelölt státuszát, azonban az elfogadott jogszabály távolról sem biztosítja a kisebbségi jogok megfelelő érvényesülését – véli a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
 
 „Nem került közelebb az európai standardokhoz az ukrán törvényhozás. Az én meglátásom szerint és szakértők meglátása szerint is az 1992-es törvény sokkal jobb volt, mint a decemberben elfogadott törvény” – cáfolta Brenzovics László az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Igor Zsovkva kijelentését, miszerint az új jogszabály elfogadásával Ukrajna egy lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz.
A magyar politikus a Maszol kérdésére kitért arra, hogy a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, illetve nyelvtörvény sok tekintetben ellentmondott a december végéig hatályos 1992-es kisebbségi törvénynek. Az új jogszabály Brenzovics szerint még a 2017-es jogfosztó rendelkezésekhez képest is visszalépést jelent. „Tulajdonképpen jóváhagyta azokat a dolgokat, amelyek ellentétben álltak az ukrán alkotmánnyal, a Romániával és Magyarországgal kötött alapszerződésekkel, a nemzetközi szerződésekkel, az európai nyelvi chartával” – értékelte.
 
A kérdésre, hogy az új kisebbségi törvény mely előírásait tartja a legproblematikusabbnak, Brenzovics László elsőként az oktatásra vonatkozó rendelkezések diszkriminatív jellegét említette.
„Az, hogy a középiskolában egyáltalán nem lehet magyar nyelven oktatni, óriási visszalépés” – állapította meg hozzátéve, hogy például a sugárzott médiában csak húsz százalékot tehet ki a nem ukrán nyelvű tartalom, „ami teljesen abszurd”, és „ellentétes az európai értékekkel”.
 
Brenzovics hangsúlyozta, hogy noha valóban a magyar kormány volt a leghangosabb bírálója a 2017 óta tartó jogfosztó intézkedéseknek, decemberben Klaus Iohannis államfő is felhívta telefonon Volodimir Zelenszlijt – és figyelmeztette, hogy az új kisebbségi törvény nem felel meg az európai normáknak –, még azelőtt pedig, 2017-ben a bukaresti parlament egyhangú határozatban elítélte az oktatási törvényt.
Mindazonáltal elismerte, hogy a hangerőt tekintve Bukarest és a Budapest viszonyulása között jelentős különbség volt. Ezt azzal magyarázta, hogy miközben Románia is, Magyarország is támogatja a háborúban álló Ukrajnát, „ebben a kérdésben nem vagyunk egy állásponton”. Ettől függetlenül a két országnak azonosak az érdekei, sőt az álláspontja is, még ha a nyilvános kommunikáció alapján másként érzékelhető is – magyarázta.
 
Az új kisebbségi törvény elfogadása nyomán, az utóbbi hetekben a román politikum és diplomácia is erősebb regiszterre váltott. Hogy elképzelhető-e a két ország között koordinált fellépés a törvény módosítása érdekében, azt illetően Brenzovics nem akart találgatásokba bocsátkozni, viszont azt felhozta ebben a kontextusban, hogy a kárpátaljai magyar szervezet rendszeresen egyeztet az észak-bukovinai románság képviselőivel.
A KMKSZ elnöke sajnálja, ugyanakkor nem találja meglepőnek, hogy a nemzetközi intézmények és média nem foglalkozik az ukrajnai kisebbségek jogfosztásával. „Tudjuk, hogy Európa nem nagyon szeret ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, úgyhogy rá kell majd a figyelmet ezekre irányítani. A béke és a biztonság szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy a nyelvi kérdések, az oktatási kérdések megfelelőképpen legyenek rendezve” – mondta.
 
Forrás: maszol.ro
(2023.01.22.)