Tévhit, hogy a terrorszervezeteket fel lehet számolni

Megjelent Kasznár Attila új könyve – Terrorizmus Dél-Ázsiában.

Jelenleg, az ukrajnai háború eseményei állna a hírek fókuszában, illetve a szankciók hatása kelt ki vitát, és így egyre kevesebbet beszélünk egy másik veszélyről, a terrorizmusról. Sajnos még mindig sokan azt hiszik, hogy terrorcselekmények csak a Közel-Keleten lehetnek, távoli messziségben, és mi, európaiak védve vagyunk. Valóban? Gondoljunk a 2012-es franciaországi terrorista merényletre, a 2016-os vére berlini karácsonyi vásárra, vagy arra, hogy két embert késelt halálra egy palesztin terrorista migráns egy németországi vonaton, és még sorolhatnánk azokat a híreket, melyek bizonyítják, hogy szoros a kapcsolat a migráció és a terrorizmus között. A globális terrorizmus, amely Földünk majd minden pontján jelenlévővé kezd válni, már Európát sem kíméli. Így az a korábbi társadalmi kép, amely arra épített, hogy kontinensünk társadalmában a nemzetközi terror nem jelentkezik konfliktusforrásként, mára hamisnak bizonyult, mivel a biztonsági környezet a migráció miatt alapvető átalakuláson ment át. Ezért is szükséges foglalkozni, górcső alá venni a terrorizmust, ahogy azt Kasznár Attila teszi.
 
A bemutatandó kötet a 2020-ban megjelent Kína és a Távol-Kelet posztmodern ellensége: a terrorizmus című írás szerves folytatásának tekinthető, amely a dél- és délkelet-ázsiai államok terrorhelyzetének bemutatását kívánja teljessé tenni.
 
Ahogy a könyv hátoldalán olvashatjuk: „a két írás együttesen egy olyan tizennégy országra kiterjedő, terrorizmus fókuszú biztonságpolitikai összeállítást kíván az olvasó kezébe adni, amely könnyen felhasználható tanulmányok folytatásához vagy ázsiai utazásra és beruházásra felkészülés során, illetve akár a régiós országok képviselőivel folytatott tárgyalások felkészítő háttéranyagaként. Ugyanakkor meghatározó törekvés volt a kézikönyv jelleg megőrzése, amely egyben biztosítja a komplett összefoglaló formátumot is annak érdekében, hogy a kötet széles körű felhasználhatósága megmaradjon.”
 
A szerző el szeretné érni, hogy olyan olvasók is kedvüket leljék a könyvben, akik korábban nem vagy csak érintőlegesen találkoztak a témával. A szerző reménye szerint a kötet közérthető olvasmányként segítheti hozzá az olvasót, hogy a globális gazdaság, illetve a nemzetközi kapcsolatok és annak politikai szempontjából kiemelkedő jelentőségű régiók Magyarországon mind ez idáig kevéssé ismert biztonsági vonatkozásai egy szűkebb szakmai plénumon túl a nagyobb nyilvánosság számára is megismerhetőek legyenek.
 
A szerző Afganisztán, Banglades, Bhután, India, a Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí-Lanka esetében államonként felvillantja azokat a háttérelemeket, amelyeke a terrorizmus megjelenéséhez vezetnek. Ezt követően bemutatja a konkrét terrorfenyegetettség jellemzőit, illetve az adott állam életében legfontosabb szerepet játszó terrorcsapatokat. Kiemelt szerepet kap a terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata és a terrorellenes fellépés sajátosságai.
 
Nézzük, mi jellemzi a dél-ázsiai terrorizmust. 2000-től egészen 2021-ig 131.199 a terrortámadások és több mint 125 ezer a halottak száma. A térségben a terrorista csoportok a vallási fundamentalizmusból, a baloldali szélsőségességből és az etnikai hovatartozásból vagy a marginalizált szegénységből fakadó elszakadási törekvésekből nőttek ki. Így igen széles a paletta. A terrorizmus pedig, ha nem is egyenlő mértékben, de Dél-Ázsia minden államában jelen van. Gondolná valaki, hogy a legfertőzöttebb állam nem is Afganisztán, hanem India? Ráadásul Indiában 265, míg Afganisztánban 6 aktív terrorszervezet működik. Éppen Dél-Ázsia az egyik legjobb példa arra, hogy a terrorizmust csakis a muszlimokhoz kötő elképzelés mennyire téves. Ahogy a szerző írja: „Indiában mindig is jelen volt, de mindinkább erősödik a hindukhoz köthető erőszak, míg a szikh terrormozgalmak kegyetlensége és aktivitása közismert”.
 
Sajnos, akárcsak a Távol-Keleten, a vizsgált térségben is a keresztények elsősorban az áldozat szerepét töltik be. Rendszeresek a keresztény közösségek elleni atrocitások.
 
A szervezett bűnözésről tudjuk, hogy alapvetően nem erőszakos, de Dél-Ázsiában a terrorista szervezetek mind több esetben épülnek rá a szervezett bűnözésre, átveszik annak a tevékenységét, sőt kiszorítják a szervezett bűnözőket az eredeti tevékenységi területükről.
 
A szerző rámutat arra is, hogy sajnálatosan elterjedt tévhit, hogy a terrorszervezeteket fel lehet számolni, azok tevékenysége megszüntethető. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis bebizonyították, hogy kizárólag az erő alkalmazásával nem lehet felszámolni a globális terrorizmust. A szimpla erőszak „ugyanis teljesen kontraproduktív, az adott sérülések csak újabb ellenérzéseket, újabb konfliktusokat és gyűlöletet produkálnak. A nemzetközi terrorizmus elleni harc is kétséges.” Legyőzték az Iszlám Államot. De! A Szíriából és Irakból menekülő radikálisok világszerte megjelentek. Lényeges, hogy a korábbi ellenőrizhető keretek felbomlottak, tehát a terroristák feltűnésével olyan helyeken is kell számolni, melyek korábban teljesen védettek voltak a szélsőséges tevékenységtől.
 
Kasznár Attila nem kertel, így az olvasottak alapján megállapíthatjuk, hogy a terrorizmus az eddigi tapasztalatok alapján a közeljövő egyik legjelentősebb biztonsági kihívásaként fog jelentkezni, és várhatóan hosszútávon az is marad. Annak a ténye, hogy rendkívül változatos megjelenési formával bír, amely egyre több arcot ölt magára, olyan mértékben teszi kiszámíthatatlanná a biztonsági környezetet, amely társadalmi konfliktusok sorát eredményezheti. A békés társadalmi együttélés ezen a szinten megbomlik, és további problémák forrásává válik. A biztonságérzet hiánya pedig magával hozza a gazdasági és politikai bizonytalanság kiterjedését is, ezáltal újabb válsághelyzeteket teremt. A reményt azért ne adjuk fel! Ahogy a szerző fogalmaz a kötet végén: „csak a remény marad, hogy a társadalmi vezetők bírnak elég józan ítélőképességgel és empátiával ahhoz, hogy egyesítsék erejüket, akaratukat és tetteiket az ártatlan embertömegek további szenvedésének megakadályozása érdekében.”
 
 
Kasznár Attila: Terrorizmus Dél-Ázsiában
Kairosz Kiadó, Budapest, 2022

 
m.a.
(2023.02.09.)