Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


A Székely Nemzeti Tanács elnöke : a székelyek az utcán válaszolnak a román külügyminiszternek

Izsák Balázs, elnök: A magyar közvéleményt felkavarta a hír, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének egy kijelentése miatt. Az üggyel kapcsolatban a bukaresti külügyminisztérium egy közleményt is megjelentetett. Olyan eseményről van szó, amely szorosan kötődik a Székely Nemzeti Tanács történetéhez és küzdelmeihez. Tekintsük át történeti távlataiban az eseményeket, kiemelve Németh Zsoltnak az incidenst kiváltó kijelentését.

A Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke emlékeztetett Budafok-Tétény önkormányzatának tíz évvel ezelőtti szolidaritási gesztusára: épületének homlokzatára kitűzte a székely zászlót. A történelmi jelentőségű fényképhez, amely éppen ezt a pillanatot örökíti meg, egy fontos megjegyzést is fűzött, amelynek lényege, hogy a magyarországi közintézményekre kitűzött székely zászló üzenet Romániának: engedélyezze a székely jelképek szabad használatát.
 
Íme, az előzmények. 2008. augusztus 29-én a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy dönt, hogy a székely önkormányzatokat levélben kéri fel, szervezzenek helyi népszavazást Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és épületeik homlokzatára tűzzék ki a székely zászlót. A szülőföldjüknek elkötelezett helyi tanácsok és polgármesterek nagy számban tesznek eleget a felkérésnek, és ennek következményeként elindul a székelyföldi megyékben a kormánymegbízottak, prefektusok megtorló hadjárata. Prefektusi döntések, közigazgatási perek, büntetések sorával kell szembenézniük a székely önkormányzatoknak. A Székely Nemzeti Tanács hozzájut a megtámadott önkormányzatok irataihoz és tanulmányozza azokat, jogászokkal konzultál, és mozgósítja a székely közösséget, cselekvésre ösztönzi a többi önkormányzatot, és tájékoztatja az európai fórumokat. 2010. november 19-én, a Székely Nemzeti Tanács budapesti gyűlése alkalmából, Kövér László házelnöknek köszönhetően a Magyar Országházra is felkerül a székely zászló. Közel három évnyi küzdelem után Budafok-Tétény önkormányzata úgy dönt, hogy elindítja és élére áll a magyar önkormányzatok szolidaritási mozgalmának, és 2013. február 5-én székhelyének épületére kitűzi a székely zászlót. Olyan mozgalom indul Magyarországon, amely már eléri a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is.
 
Idén lesz húszéves a Székely Nemzeti Tanács, a magyarországi székely zászló mozgalom pedig a tízéves jubileumát ünnepli. Köszönet érte Németh Zsoltnak, Szabolcs Attilának, Budafok-Tétény akkori polgármesterének, Sengel Ferencnek, a mozgalom lelkének és mindenesének és minden magyarországi polgármesternek, aki magáénak érezte a székelyek ügyét.
 
A román külügyminisztérium közleménye pedig tájékoztatás és figyelmeztetés: milyen színvonalú Románia külpolitikája. A kisbetűvel írt Székelyföld, az eléje illesztett „úgynevezett” tökéletesen kifejezi azt a megvetést és gyűlöletet, amelyet Románia külügyminisztere, Bogdan Aurescu úr érez Románia egyik régiója és annak lakói iránt.
 
Erre a választ a székely közösség március 10-én, a Székely Szabadság Napján adhatja meg, amikor kék-arany színekbe öltöztetheti a Postarétet és Székelyföld fővárosát, Marosvásárhelyt.
 
 
 
Izsák Balázs
 
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
 
(közlemény)

 
 
Forrás: szekelyfold.ma
(2023.02.12.)