Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13



Ma van II. Rákóczi Ferenc emléknapja

Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította II. Rákóczi Ferenc emléknapjává március 27-ét, Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének születésnapját. Az országgyűlési határozat tisztelettel adózik a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a Cum Deo pro Patria et Libertate zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért.

II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született a Zemplén vármegyei Borsi várában, apja I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona volt. Hétévesen ott volt mostohaapjával, Thököly Imrével Bécs török ostrománál, majd három évig élt anyjával az ostromlott munkácsi várban. 1688-tól jezsuiták nevelték Habsburg-hű szellemben, a prágai egyetemen tanult, magyarul csaknem elfelejtett.
 
Fiatalon megnősül, felesége Hesseni Sarolta Amália, az ő révén rokonságba kerül XIV. Lajos francia királlyal. Beutazza Itáliát, majd az udvartól távol, birtokain él. Elsőszülött fia neve Lipót lesz, a gyermek keresztapja Lipót császár, akit azonban ez a gesztus nem hat meg igazán. 1700-ban, a spanyol örökösödési háború idején a francia király potenciális szövetségest lát a Habsburgok „háta mögött” élő Rákócziban.
 
A kapcsolatfelvétel (valójában: összeesküvés) hamarosan kiderül, Rákóczi a bécsújhelyi börtönbe kerül, halálra ítélik, de megszökik a börtönből. Lengyelországba menekül, ahol Bercsényivel találkozik, és megszervezik a kurucok hadrendbe állítását.
 
1703. június 16-án a Vereckei-hágón át lépett ismét magyar területre, s a Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászló alatt gyülekező népfelkelők élére állt. A paraszthadak kezdeti győzelmei, a Tiszántúl elfoglalása után, 1703 végére a nemesség nagy része is hűséget esküdött neki.
 
Miután az ország nagy része kezükre került, Rákóczit 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 17-én a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé tette, majd 1707. június 18-án az ónodi országgyűlés megfosztotta a tróntól a Habsburgokat.
 
A kitűnő szervező Rákóczi központosított államot akart létrehozni, és merkantilista gazdaságpolitikát folytatott. A katonáskodó jobbágyok felszabadítása miatt azonban szembekerült a nemességgel. Külpolitikájában igyekezett szövetségeseket találni, így kereste XIV. Lajos francia király és I. Péter orosz cár segítségét, de 1704-ben és 1706-ban a bécsi udvarral is sikertelen béketárgyalásokat folytatott.
 
A társadalmi feszültségek kiéleződése, a gazdasági helyzet romlása, a pestisjárvány és a császáriak katonai fölénye miatt a küzdelem egyre reménytelenebbé vált, a kurucok 1708-ban Trencsénnél, 1710-ben Romhánynál szenvedtek nagy vereséget.
 
1711 februárjában Rákóczi Lengyelországba ment, hogy Oroszországtól kérjen katonai segítséget, távollétében a rendek által támogatott Károlyi Sándor fővezér és az udvart képviselő Pálffy János 1711. április 30-án békét kötött. A szatmári béke a hűségeskü letétele után garantálta a rendi alkotmány és a vallásszabadság helyreállítását, a közkegyelmet, a hűségeskü letétele után Rákóczi is visszakaphatta volna birtokait.
 
Rákóczi nem fogadta el. Lengyelországba emigrált, ahol felajánlották neki a lengyel koronát, Rákóczi elhárította. XIV. Lajos Franciaországba hívta „vendégségbe”, de inkább állandó fenyegetésként tartotta udvarában a Habsburgok ellen. Rákóczi a GrosBois-i kolostorban élt egy ideig, de XIV. Lajos halála után már nem volt célja további franciaországi tartózkodásának.  1717-ben a török szultán hívására Törökországba költözött negyven fős kísérettel, Rodostóban kapott lakhelyet, a Márvány-tenger partján.
 
 
Rodostóban csendes, kedélyes élet vette körül Rákóczit, de a honvágy gyötörte a magyar kolóniát. Mikes Kelemen innen címezte Törökországi levelek című emlékezésgyűjteményét, az első magyar (levél)regényt. Rákóczi Rodostóban sokat írt (Vallomások, Emlékiratok), olvasott, vallásossága elmélyült. 1735. április 8-án hunyt el, ötvenkilenc éves korában. A konstantinápolyi jezsuiták templomába temették.
 
Hamvait csak 1906-ban hozták haza ünnepélyes külsőségek között, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában temették el. A nép ajkán legendássá vált fejedelem halálának 200. évfordulójára készült, a közelmúltban restaurált lovas szobra (Pásztor János szobrász és Györgyi Dénes építész alkotása) a budapesti Kossuth téren áll a Parlament előtt. Mányoki Ádám által készített híres arcképe díszíti az ötszáz forintos bankjegyet.
 
Forrás: korkep.sk
(2023.03.27.)