A Kreml szerint jogosan követelhetnek kártérítést az Északi Áramlat szabotálásáért

Jogos lehet az Északi Áramlat aláaknázása által okozott károk megtérítésének követelése – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Ha egy vagy több állam által elkövetett <…> szabotázsról beszélünk, akkor az eddigi adatok arra utalnak, hogy egy ilyen nagyszabású szabotázs és terrorcselekmény a kritikus infrastruktúra ellen nem valósulhatott volna meg az állami és különleges állami szolgálatok minden potenciáljukkal való közreműködése nélkül. Ekkor természetesen jogos lenne a kérdés” – mondta Peszkov.
 
Így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kremlnek van-e tudomása arról, hogy kitől lehetne ilyen követelést kezdeményezni.
 
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyugati országok igyekeznek szépíteni a kérdést, hogy az ne kerüljön napirendre.
 
“De természetesen Oroszország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg” – tette hozzá a szóvivő.
 
Arról, hogy Moszkva esetleg felvetheti az Északi Áramlat elleni terrortámadás miatti károk megtérítésének kérdését, Dmitrij Biricsevszkij, a külügyminisztérium gazdasági együttműködési osztályának igazgatója beszélt a RIA Novosztyinak adott interjújában.
 
Szerinte a vezetékek további sorsa tisztázatlan, és a nyugati országoknak a merénylet kivizsgálását szabotáló akciói azt mutatják, hogy nem érdekeltek az Oroszországgal való normális energetikai kapcsolatokban.
 
Robbanások az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 -nél szeptember 26-án történtek, egyszerre négy helyen észleltek gázszivárgást. A Nord Stream AG, az üzemeltető szerint a robbanás példátlan, és a javítások időtartamát nem lehet megbecsülni. A Kreml nemzetközi terrorcselekménynek nevezte a történteket.
 
Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró szerint az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei is részt vettek a támadásban: amerikai búvárok tavaly nyáron robbanóanyagokat helyeztek el a gázvezetékek alatt, három hónappal később pedig a norvégok robbantották fel azokat. Joe Biden elnök pedig több mint kilenc hónapos titkos megbeszélések után döntött a szabotázsról a nemzetbiztonsági csapattal – jegyezte meg az újságíró. Szerinte a terrortámadás oka az volt, hogy a Fehér Ház vezetője attól tartott, hogy Németország, amely az Északi Áramlaton keresztül kap gázt Oroszországtól, nem akar részt venni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban. Washington tagadja ezeket az állításokat.
 
Forrás: oroszhirek.hu
(2023.03.28.)