Még most sem heverte ki Szerbia NATO-bombázások gazdasági hatását

Nincs olyan hatóság vagy szerv, amely a NATO-t bármilyen kártérítés fizetésére kötelezné. Évtizedek óta nyögi Szerbia a NATO bombázásának következményeit. Elemzők szerint, ha az újjáépítésbe fektetett pénzt a gazdaság fellendítésére költhették volna, nem ott tartana az ország, ahol most. A szerb államfő szerint 1999-ben végleg meghalt a korszerű nemzetközi jog.

A NATO-bombázások gazdasági következményei máig éreztetik hatásukat Szerbiában. Az 1999-ben három hónapon át tartó bombázások az emberéletek elvesztése mellett gazdasági következményekkel is jártak.
 
Szakértők szerint csaknem negyedszázaddal a történtek után még mindig nem tudni, hogy a rombolással okozott anyagi kár összege pontosan mekkora, sőt arról sincsenek információk, hogy a bombázás mennyibe került az akkori Jugoszláviának. A hivatalos adatok híján csak némely szervezet felmérésére lehet támaszkodni. Ezekre a kimutatásokra hivatkoztak korábban az ország vezetői közül is többen. A légicsapásokat követően nem sokkal egy brüsszeli adománygyűjtő konferencia előtt beszélt az akkori államfő .
 
“Tény, hogy George Bush aláírt egy dokumentumot, amely feljogosít bennünket arra, hogy gazdasági segélyt kapjunk. Ez a támogatás kicsi, körülbelül 50 millió dollár, ez rendkívül alacsony a G17+ által becsült 30 milliárd dolláros teljes kárhoz képest, amelyből csak 3 milliárd a Szerbiai Villanyszolgáltatót érintette” – mondta még 2002-ben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke, Vojislav Kostunica.
 
Sőt, egyes becslések ennél jóval nagyobb károkat is említenek. A leggyakrabban említett összeg 100 milliárd dollár. Bár a különböző felmérésekben nem kicsi a különbség, a számításnál – mondják a szakértők – figyelembe kell venni az elveszett humán tőkét, a perspektívát és a hosszú távú következményeket is.
 
„A legnagyobb károk azokban a cégekben, szektorokban volt tetten érhető, amelyek közvetlenül ki voltak téve a bombázásnak. Ezek a hadsereghez kötődő vállalatok, az infrastruktúra-fejlesztéshez köthető cégek és a hasonlók. Azt is viszont ki kell mondani, hogy a bombázás okozta károknál jóval több gondot okoztak az ország ellen bevezetett szankciók” – nyilatkozta Milojko Arsic.
 
Az egyetemi tanár hozzátette: a gazdaság komoly károkat szenvedett, amely a balkáni háborúkat követően éppen kezdett helyreállni.
 
1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban is gazdasági növekedés volt tapasztalható, ezt szakította meg az 1999-es bombázás. Ezután egy 18 százalékos visszaesés következett, amely gyakorlatilag teljesen megtörte a növekedési pályát. Bojan Stanic, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa az RTS-nek azt mondta, amellett, hogy a gazdaságot jelentős mértékben tönkretették, az infrastruktúra is egyszerűen megsemmisült.
 
500 kilométer út és vasút ment tönkre a bombázások alatt
 
A szerbek által agressziónak nevezett támadás után jó pár év kellett ahhoz is, hogy összegezzék, és ismertessék a légicsapások építőiparra gyakorolt hatását. Az ezzel megbízott igazgatóság 2006-os közlése szerint 44 híd, 500 kilométernyi út és vasút, valamint 148 egyéb épület ment tönkre vagy rongálódott meg, és ehhez jön még hozzá a magánépületekben és házakban okozott rombolás.
 
A szakemberek szerint adott a kérdés, hogy mi lett volna ha az akkortájt az infrastruktúra újjáépítésére költött pénzt a gazdaságba fektették volna be, és megtörtént volna a teljes nyitás a nemzetközi piacok felé. Ebben az esetben most sokkal jobb helyzetben lenne Szerbia – vélik a szakértők.
 
A szerb köztévé szerint a kragujevaci Zastava gyár bombázása csaknem nyolcad annyi pénzébe került a NATO-nak, mint az újjáépítésre költött szerbiai források. A légicsapásokat követően többször is felmerült az ötlet, hogy a NATO 19 tagjától kártérítést követeljen Belgrád.
 
“Nehéz kártérítésről vagy kompenzációról beszélni, ha nincs egyértelmű jogi vagy nemzetközi jogi meghatározás arra vonatkozóan, hogy ki a bűnös. Nincs olyan hatóság vagy szerv, amely a NATO-t bármilyen kártérítés fizetésére kötelezné” – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Dragan Bisenic.
 
Az újságíró és diplomata szerint esetleg külön-külön egyes országokat lehetett volna beperelni az akkori eseményekért.
 
Vucic: a legerősebbek bármit megtehetnek
 
24 évvel ezelőtt, Jugoszlávia bombázásakor azonban végleg meghalt a korszerű nemzetközi jog. Ezt már Aleksandar Vucic mondta a minap Zomborban, amikor a légicsapások évfordulójára emlékeztek Szerbiában.
 
Az államfő beszédében kiemelte: ez sokaknak egy jelentéktelen bürokratikus mondatnak tűnhet, de több annál. Hozzátette: kitalált indítékkal intéztek támadást egy kis ország ellen. Egy olyan államot vették célkeresztbe, amely sem népirtást, sem humanitárius katasztrófát nem idézett elő, nem törődtek a nemzetközi joggal sem – mondta.
 
„24 év telt el azóta, hogy elvették a területünk egy részét, és megölték a gyerekeinket, a civileket, a katonáinkat és a rendőreinket. Ki adott erre felhatalmazást?” – tette fel a kérdést a szerb elnök.
 
Vucic szerint az agresszió két okból indult meg: az egyik, hogy megmutassák, ők a legerősebbek, és mindent megtehetnek, a másik ok pedig az volt, hogy ellopják Szerbiától Koszovót.
 
Forrás: V4NA
(2023.03.29.)