Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


Száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát

Az 1848–49-es szabadságharc leverését követően is sokan találtak ott elődeink közül ideiglenes vagy végső menedéket, de a legnagyobb hullámban 1880 és 1930 között telepedtek át a dél-amerikai országba, számukat 60–80 ezerre becsülik.

Az első magyarok már a 18. század közepén megjelentek Brazíliában, amikor is jezsuiták vállalkoztak az ottani hittérítő munkára. Egyiküket, a csillagászati ismeretekkel is rendelkező Szentmártonyi Ignácot a spanyol–portugál határ felmérésével bízta meg V. János portugál király, hogy aztán 18 év börtön legyen érte a „jutalma”.
 
Az 1848–49-es szabadságharc leverését követően is sokan találtak ott elődeink közül ideiglenes vagy végső menedéket, de a legnagyobb hullámban 1880 és 1930 között telepedtek át a dél-amerikai országba, számukat 60–80 ezerre becsülik. (...)
 
Az erdélyi magyarok számára újabb lökést jelentett a Trianon után megtapasztalt román elnyomás, főként az 1921-es úgynevezett földreform, amely az 1880-as évektől Bukovinából az óhazába visszatelepített székelyeket különösen érzékenyen érintette. Ekkor jelentős csoportok kerültek az Al-Duna vidékére, az Arad vármegyei Gyorokra, továbbá Dévára, Vajdahunyadra. Majd Dél-Amerikába.
 
Forrás: szekelyfold.ma
 
(2023.03.30.)