Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Köszönjük, hogy éves adójuk 1%-át A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak ajánlották fel!
1%"/




Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Feszty-körkép

Mikor és kinek a javaslatára kezdődött el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark felépítése? Mikor készült el és mit ábrázol a Feszty-körkép? Hol kapott helyet először? Miért csak 1995-től lett újra látogatható? Az emlékpark megnyitásának évfordulója kapcsán a Retörki munkatársának, Marschal Adrienn írását ajánljuk.

Ópusztaszert a millennium alkalmából 1897-ben felépített Árpád-emlékmű és az augusztus 20-ai ünnepségek kapcsán rendszeresen látogatták már az emlékpark felépítése előtt is. Az Ópusztaszeren felépítendő emlékpark javaslatát először Erdei Ferenc, az MTA főtitkára vetette fel 1970-ben, majd ezért létrehozta a Pusztaszeri Emlékbizottságot. Ekkor szabadtéri néprajzi múzeumot, régészeti múzeumot, a Feszty-körkép restaurálását és egy romkert kialakítását tervezték. Azért esett erre a helyszínre – akkori nevén Sövényházára – a választás, mert itt tartották az első országgyűlést, valamint itt kezdték meg 1945-ben a földosztást is. Erdei Ferenc 1971-es halála után Dimény Imre földművelésügyi miniszter vette át a bizottság vezetését, majd annak élére 1977-től Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke került. Közben megtörtént az 55 hektáros terület kijelölése, Sövényháza nevét pedig Ópusztaszerre változtatták. Továbbá megkezdődhetett a szabadtéri skanzen házainak felépítése és az emlékpark legfőbb látványosságának számító Feszty-körkép restaurálása is.
 
Az 1982 áprilisában tartott megnyitóra már elkészült a „paprikás” tanya, a makói hagymásház, a csongrádi halásztanya, továbbá a romkert, tanyai lakóház, istálló, paprikaszárító, kukoricagóré és gémeskút, valamint egy tanyasi iskola is a befejezéséhez közeledett. A legfőbb látványosságnak szánt körkép körül viszont ekkor még éles viták zajlottak, ami az elhelyezésére szánt épület elkészülésének idejét jelentősen megnövelte.
 
A Feszty-körkép történetének kezdete az ezt megelőző század végére nyúlik vissza, a mű 1894 pünkösdjére készült el. Alkotója, Feszty Árpád eredetileg a bibliai özönvizet szerette volna megfesteni, azonban apósa, Jókai Mór javaslatára megváltoztatta a koncepcióját és a közelgő millennium kapcsán a honfoglalás témáját választotta. A kép elkészítése két évig tartott, segítségére volt felesége, Jókai Róza, valamint Vágó Pál, Mednyánszky László, Ujvári Ignác, Spányi Béla, Olgyai István, Pállya Celesztin, Barsy Adolf, Ziegler Károly, Mihalik Dániel, Papp Henrik és további festők is.
 
A panorámakép megalkotásának ötletét Feszty Árpád Párizsból hozta magával, ahol 1891-ben látta a napóleoni háborúról készült körképet. Mivel akkor már elismert festő volt, ötletét elfogadták, és elkezdhette megvalósítani azt. A finanszírozás érdekében testvérével, Gyulával létrehozták a Magyar Körkép Társaságot. Majd ahhoz, hogy a kép minél hitelesebb legyen, Feszty Árpád könyvtárakba és levéltárakba járt, több munkatársával a Vereckei-hágóhoz is ellátogatott, hogy a természeti környezetről készült részletek minél jobban tükrözzék a valóságot.
 
Az elkészült kép végül 120 méter hosszú és 15 méter magas lett és A magyarok bejövetele címet kapta. Összesen több mint 2000 ember szerepel rajta. Már ekkor elkészült a dioráma, vagyis a háromdimenziós előtér is a kép elé, ami nagyban növelte a körbetekintő néző azon illúzióját, mintha ő is a kép részese lenne. Elhelyezéséhez a főváros egy 38 méter átmérőjű épületet emelt a mai Szépművészeti Múzeum helyén. A kép itt kapott helyet, s 1894. május 13-án, pünkösd napján mutatták be a nagyközönségnek. Hatalmas sikere volt, a korabeli lapok is elismerően nyilatkoztak róla, Ferenc József is megtekintette. Vidékről, valamint külföldről is rengetegen ellátogattak a Városliget mellett álló épülethez. 
 
Angliából a kép külföldi bemutatására is voltak érdeklődők, végül az egyikkel megállapodást kötöttek és a képet kiszállították az 1898-as világkiállításra. Erre az időre helyére Lengyelországból egy hasonló körképet hoztak, ami az 1794-es raclawicei csatát ábrázolta. A kép londoni útja alatt a főváros engedélyt adott a Szépművészeti Múzeum felépítésére, ezért a körkép eredeti épületét lebontották. A panoráma 1909-es hazatérése után ismét a Városligetben kapott helyet, de ekkor ideiglenes jelleggel csak egy faépületet emeltek fölé, ami hosszútávon kevésbé védte meg az időjárás viszontagságaitól. Ezért és a külföldi út miatt is restaurálásra szorult, amit legelőször, 1910-ben még Feszty Árpád végzett el.
 
Négy évvel később azonban a festő meghalt. A panorámáról ezután lánya, Feszty Masa és unokatestvére, Feszty István gondoskodott. A kép állapota azonban folyamatosan romlott, s a látogatók száma is csökkent. Így fenntartása olyannyira veszteségessé vált, hogy 1933-ban majdnem árverésen értékesítették. Ezt végül sikerült elkerülni, de 1941-ben már kikerülhetetlenül szükségessé vált a felújítása, amit Feszty Árpád hozzátartozói hiába kértek, a második világháború miatt már nem volt rá pénz. Később az ideiglenes épület találatot kapott, így az időjárástól való védtelenség miatt sürgetően szükségessé vált a panoráma elszállítása.
 
Rövidesen megalakult a Körképmentő Társaság, melynek közreműködésével a képet 8 méteres részekre darabolták fel, majd fahengerekre tekerték. Így évtizedekig állt megrongálódva arra várva, hogy helyreállítsák és méltó helyre kerülhessen. A felvágott darabok több tárolási helyen is megfordultak, végül a Magyar Nemzeti Galéria pincéjébe kerültek. Mivel jó ideig nem volt esély az újbóli kiállítására, 1964-ben Feszty Masa és István adományként átadta a képet a magyar államnak.
 
A körkép restaurálásának első lépése az volt, amikor 1967-ben egy Mednyánszky László kiállításra elővették és helyrehozták azt a részletet, amin annak idején a festő dolgozott. A kiállítás után azonban ez a rész is visszakerült a raktárba. Restaurálása csak 1975-ben kezdődhetett meg Kisterenyei Ervin vezetésével és a szegedi Móra Ferenc Múzeum felügyeletével. A munkák először a szegedi várban, majd egy kiskundorozsmai épületben folytak. Mivel meg kellett várni a körképet befogadó épület elkészültét, ezért a restaurálás 1979-ben abbamaradt. Az épület elkészítését azonban a körkép felújításának értelme körül fellángoló éles viták hátráltatták.
 
A körképet befogadó, jurtát formázó épületet végül Novák István tervei alapján a nyolcvanas évek végére készítették el. Így 1988-ban nemzetközi pályázatot írhattak ki a kép további restaurálására. Ezen a varsói Ars Antiqua cég nyert, s 1991-ben meg is kezdték a közel négy éven át tartó munkát. A kép helyreállítását 24 lengyel szakember végezte, akik ezt megelőzően a már korábban említett, szintén hasonló sorsú lengyel panorámaképen dolgoztak. A kép helyrehozatala mellett ők építették fel a 900m2 területű diorámát is. Itt a képpel ellentétben semmi sem maradt az eredetiből, így újonnan kellett azt megtervezni. Végül 1995. augusztus 1-jére fejezték be a munkálatokat, amikortól a Feszty-körkép ismét látogatható lett a nagyközönség számára.
 
Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban ma a körképnek és más értékes kiállításoknak is helyet adó Rotunda épülete mellett megtekinthetjük az 1897-ben felavatott Árpád emlékművet, Szer középkori monostorának romjait, a Csete jurtákat, a szabadtéri néprajzi gyűjtemény tájházait, egy malmot, a természetvédelmi oktatóközpontként funkcionáló Puszta Házát, a Nomád Park jurtáit, a Szeri Gyógynövényházat, valamint további történelmi témájú szobrokat és emlékműveket is.
 
Forrás: retörki.hu/olvasoszoba

 
(2023.04.21.)