Az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai a lengyeleket baltával gyilkolták, másokat elevenen égettek meg
A lengyelek népirtásnak minősítik a történteket,az ukránok arányos kétoldalú felelősségről beszélnek
A névtelen tömegsírokban elhantolt áldozatok maradványainak exhumálását szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden Varsóban a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Aláhúzta: a lengyelek "ukrán szomszédai ma biztosan megértik", mennyire fontos felkutatni a volhíniai mészárlás áldozatainak maradványait, "keresztény szertartás szerint eltemetni őket, keresztet állítani nekik, mécsest gyújtani, imát mondani".
Az igazság felderítése, az áldozatok újratemetése nemcsak lengyel, hanem ukrán ügy is - hangsúlyozta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: "teljes lengyel-ukrán megbékélésre" nem kerülhet sor minden áldozat megtalálása, "az emlékük előtti tisztelgés" nélkül.
1943. július 11-én a ma Ukrajnához tartozó Volhínia területén lévő mintegy százötven községben az UPA és az OUN mintegy nyolcezer lengyelt gyilkolt meg. A térségben ez volt a csúcspontja a lengyel lakosság elleni erőszakos tisztogatásnak, amely már az év elején elkezdődött. Végül Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy százezer lengyelt mészároltak le.
A lengyel lakosság a magyar hadsereg alakulatai által ellenőrzött volhíniai, kelet-galíciai városokban is keresett menedéket. A lengyel civilek önvédelmi szervezetekbe tömörülve is próbáltak védekezni, és egyes tanúvallomások szerint segítség volt nekik, hogy a magyar katonáktól lőszert tudtak vásárolni.
Varsó és Kijev eltérő módon tekint a volhíniai mészárlásra, míg a lengyel fél népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán fél arányos kétoldalú felelősségről beszél.
Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A kijevi kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.
Forrás: MTI
(2023.07.11.)