LÁZÁR JÁNOS: HORTHY MIKLÓS KIVÉTELES ÁLLAMFÉRFI, HŐS KATONA ÉS IGAZI HAZAFI VOLT

Horthy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit a nyugati nagyhatalmak Magyarországnak szántak - jelentette ki a miniszter Kenderesen.

Trianon egyenes következménye volt Magyarország közlekedési hálózatának szétzilálása – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter Kenderesen hétfőn, amikor átadta a Közlekedési Múzeum új vasúttörténeti kiállítását a helyi vasútállomáson. Az átadás apropóját az adta, hogy 30 éve temették újra szülőfalujában, Kenderesen Magyarország egykori kormányzóját. A tárcavezető úgy fogalmazott, „a városnak nemcsak a múltja, de a jelene sem említhető a Horthy-család emlékezete nélkül”.
 
„Manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét, tisztelik Horthy Istvánt és emlékezetét. Azért jöttünk össze hogy fejet hajtsunk és emlékezzünk” – mondta.
 
Az ország közlekedési hálózatának újraszervezése, a vasúthálózat helyreállítása, az autópályarendszer megalapozása Horthy Miklós fia, ifj. Horthy István munkásságának köszönhető.
 
„Amikor a Közlekedési Minisztérium támogatta a Közlekedési Múzeumot abban, hogy Horthy Istvánnak, mint közlekedési mérnöknek, mint újítónak, mint angolszász orientációjú fiatal mérnökembernek, mint kiváló sportolónak, mint kiváló sportrepülőnek, mint kiváló vasúti elnöknek emléket állítsunk, akkor azt akartuk szimbolizálni és üzenni, hogy a teljes kifosztás, a teljes lepusztítás ellenére, hogyha vannak fiatal, tehetséges, hazafias szellemben tanuló, dolgozó és élő emberek, akik készek és képesek nem csak a magánérdeket, hanem a közügyeket is szolgálni, akkor bármilyen helyzetben az ország újjáépítése és fejlesztése lehetséges, nincs előttünk akadály” – mondta a megnyitón Lázár János.
 
Lázár János emlékeztetett, hogy 1919-ben a megszálló román csapatok kifosztották Magyarországot, több mint 1200 mozdonyt, 2000 személykocsit, mintegy 20 ezer tehervagont vittek el, megbénítva ezzel a megmaradt ország közlekedését. Tudták, hogy ez a szíve az országnak, ha nincs közlekedés, nincs ország.
 
Ha valaki megnézi a békediktátumot, pontosan megérti: nem csupán legenda, hogy szándékosan vágták szét Magyarország közlekedési rendszerét. Az összes komoly vasúti csomópontunk, mint Pozsony, Érsekújvár, Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka mind a trianoni határon kívül maradt - jelentette ki Lázár János. Aláhúzta: Magyarországot lényegében kikapcsolták a közép-európai közlekedési rendszerből. A korábban több mint 12 ezer kilométernyi vasútvonalból alig maradt hatezer. Ebből kellett egy új államvasutat szervezni.
 
Az a szerencse, hogy születőben volt egy új generáció, amely a századfordulón látta meg a napvilágot, amely úgy gondolta, hogy ezt a harcot nem föladni, hanem megnyerni kell. Azok, akik a húszas éveikben jártak, a magyar 20-as évek közepén, arra készültek, hogy újjáépítik Magyarországot a ’30-as és ’40-es években, visszaszerzik Magyarország erejét és szerepét Európában. Ennek a generációnak, az ifjú országépítőknek volt szimbolikus figurája, példaképe és ikonikus alakja, Horthy István, Horthy Miklós elsőszülött fiúgyermeke – mondta Lázár János. Felidézte, hogy ifj. Horthy István édesapjával konzultálva választotta a családban hagyománynak számító jogász hivatás helyett  a mérnöki pályát. A Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöknek tanult, majd 1929-ben egy évet az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. A Magyar Államvasutak egy vállalatánál, a Magyar Államvasutak Gépipari Vállalatánál kezdett itthon dolgozni, majd közlekedésfejlesztő lett. Mérnökként részt vett a híres 424-es gőzmozdony megalkotásában részt vett a Petőfi híd megépítésében, és nevéhez olyan javaslatok kapcsolódnak, mint a magyar autópálya-rendszer kiépítésének kezdeményezése a ’30-as években. A harmincas évek végén merült föl, hogy a mérnöki pályán előre jutva kapjon lehetőséget a MÁV vezetésére.
 
Horthy István tanúságtétele és élete jól mutatja, hogy nemcsak kiváló mérnökre, sportolóra, vállalatvezetőre számíthattunk személyét illetően, hanem amikor szolgálatba állította haza, akkor kész és képes volt életét is feláldozni. Hiszen hazafiasságát tanúsítva frontszolgálatra vonult, a második világháború legnehezebb időszakában Kijevben vadászpilótaként állt helyt, s augusztus 20-án hajnalban halálos, máig tisztázatlan kimenetelű, repülőszerencsétlenség érte. Halála nemcsak az ország sorsának szimbolikus megjelenése, hanem egy generáció súlyos vesztesége, a magyar közlekedés súlyos vesztesége, a magyar államvezetés súlyos vesztesége -fogalmazott a miniszter.
 
A közlekedési miniszter Horthy Miklósról is elismerően szólt.
 
„Tennivalónk ma talán még több van abban, hogy méltó helyére kerüljön személye a történelemben, hiszen még a harminc évvel ezelőtti újratemetés korszakában is objektívebb volt Horthy Miklós megítélése, mint mostanság. Ezért minden megemlékezésnek és tényfeltárásnak döntő szerepe van.”
 
Hangsúlyozta, ő azok közé tartozik, akik szerint „Horthy Miklós egy kivételes államférfi, hős katona és igaz magyar hazafi volt, aki megérdemli a főhajtást.”
 
Fotón elől: Lázár János és Barabásné Forgács Edit, Kenderes polgármestere
Forrás: Lázár János közösségi oldala, vadhajtasok.hu, mandiner.hu, hirtv.hu
(2023.09.04.)