Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


SZEPTEMBER 21.: A MAGYAR DRÁMA NAPJA

Szeptember 21-e kiemelkedő dátum a magyar színjátszásban. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre művét, Az ember tragédiáját. Madách már 1860-ban befejezte drámai költeményét, de a "nagy mű" csak két évvel később jelent meg nyomtatásban. A kéziratot Madách Arany Jánoshoz vitte először bírálatra. A költő végzett is stiláris javításokat a Tragédián, mégis, a művet nem tudták színpdara vinni. Egészen 1883. szeptember 21-ig. Ekkor kezdhette meg színpadi karrierjét Az ember trgaédiája a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében - majd a magyar színpadokon. Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon a Magyar Dráma Napját.

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye ősbemutatóját a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. 1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek a jeles napnak az évfordulóján legyen a Magyar dráma napja, melyet azóta a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepeként tartanak számon.
 
Az ember tragédiája Madách Imre legismertebb alkotása, a magyar dráma műfajának kiemelkedő műve. 1860-ban fejezte be a drámai költeményt, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először nyomtatásban.
 
A „nagy mű” sokakat megérintő kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt 164 év alatt a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbb esetben színpadra állított költemény az anyaországban és az elszakított országrészekben egyaránt. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
 
Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak és kulturális társulatok külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek a magyar dráma népszerűsítése érdekében.
 

 
A Tragédia, az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve gyakorta kap szerepet az anyaország első színházának repertoárján.
A Nemzeti Színház egykori igazgatója, Hevesi Sándor (1873-1939), aki többször is megrendezte a Tragédiát a 20. század elején, így írt: „Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak; amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni.”
 
A mű több képzőművészt is megihletett, köztük volt Zichy Mihály (1827-1906) festő, grafikus, akinek a Tragédiához készített – kezdetben tizenöt, majd húsz – illusztrációja díszkiadásban jelent meg 1886-ban majd 1888-ban.
 
A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha Zichy illusztrációs tevékenysége az 1850-es évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, mégis a Tragédia volt az első irodalmi alkotás, melyhez teljes sorozatot készített.
 

 
via felvidek.ma
(2024.09.21.)