Betekintés a rendszerváltás politikatörténetének belső színterébe

Amit ez a kötet tartalmaz az igazság, az tény – jelentette ki Szeredi Pál kutatótörténész az általa szerkesztett „A Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülésének dokumentumai – 1989 kötet” szeptember 26-ai bemutatóján a RETÖRKI dísztermében.

Három éven keresztül dolgoztunk a forráskiadvány-sorozatunkon sok külsős kolléga bevonásával, és az Intézet összes munkatársa kivette a részét abban a munkában, aminek eredményeként megszülethetett hat hiánypótló kötet. Ezzel lezártuk ennek a kiadványsorozatnak az első részét, de ezt a munkát a jövőben folytatni szeretnénk. A sorozat egyik lényeges kötete A Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülésének dokumentumai – mondta a rendezvény bevezetőjében Nyári Gábor.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy eddig még rendszerváltó pártnak dokumentumait külön kötetben nem mutatták be. Bízik benne, hogy ez a kötet is megtalálja az útját a szakmához, és az érdeklődő közönséghez.
 
Szécsi Árpád politológus, aki a könyv szerkesztőjével beszélgetett, közölte, hogy milyen kár, hogy Szeredi Pál munkája nem jelent meg hamarébb, mert jó forrás lett volna számára 2021-ben, amikor megvédte A Magyar Demokrata Fórum előzményei, megalakulása, valamint korai története 1987–1990-ig, különös tekintettel a mozgalmi gyökerek szerepére című doktori disszertációját. Ezután köszöntötte a könyvbemutatón megjelent hajdani MDF-es politikusokat, így Bíró Zoltánt, Csóti Györgyöt és Kozma Hubát. A kötet szerkesztőjéről elmondta, hogy az 1980-as évektől foglalkozik a népi mozgalom történetével, és többek között megírta Kovács Imre parasztpárti politikusnak és Püski Sándornak, a népi írók kiadójának politikai életrajzát.
 
Szeredi Pál szerkesztő közölte, hogy a rendszerváltásról lehet különböző történeteket előadni, mesélni az eseményekről, de amit ez a kötet tartalmaz, az igazság, az tény. Megtudtuk, hogy a legtöbb esetben Regős Helga, az MDF irodavezetője rögzítette kézírással az elnökségi ülésen elhangzottakat. Tehát nem gyorsírással, így nem beszélhetünk szó szerinti jegyzőkönyvekről. Viszont ezek olyan összefoglalók, amiket az elnök mindig jóváhagyott. Lezsák Sándornak köszönhető, hogy ezek a dokumentumok fennmaradtak. Tehát a közölt anyagok eredetije Lezsák magángyűjteményének részét képezik. Szeredi kiemelte, hogy az MDF számára akkor semmilyen technikai apparátus nem létezett, ezért sem rögzítették hangszalagra az elnökségi ülésen elhangzottakat.
 
Szécsi Árpád elmondta, hogy 1989-ben minden héten hétfőn ülésezett az elnökség. Akkoriban az elnökségi ülések néha négy órán át tartottak. Hosszúak voltak, de magvas, lényeges gondolatok hangzottak el. Mivel az MDF-nek akkor nem volt külön PR-részlege, ezért a különböző, a sajtónak szánt anyagokat, állásfoglalásokat az elnökségi tagok fogalmazták meg. Például Csurka István, vagy Szabad György. Szécsi és Szeredi egyetértett abban, hogy a 15 fős elnökség többfunkciós testület volt. Így nem csak PR, de HR-feladatokat is ellátott; megvitatták, hogy ki lehet az alkalmas ember egy bizonyos feladat elvégzésére. Szécsi leszögezte, hogy a kötet „sorvezetőként szolgál és sok izgalmas témát csokorszerűen fog össze”.
 
A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a közölt dokumentumok sűrítményei annak, amivel akkor a politikai közélet foglalkozott, és a kötet az MDF belső vitáit, a mozgalom - és később a párt - politikai állásfoglalásainak előzményeit is bemutatja.
 
Szeredi Pál szerint a dokumentumok híven tükrözik, hogy az MDF elnökségében a nemzetépítő demokratikus mozgalom olyan egyéniségei foglaltak helyet, akik arra törekedtek, hogy jöjjön létre végre egy nemzeti, demokratikus Magyarország.
Hozzátette, hogy 1989 nyarára az MDF szilárd politikai tényezővé vált. Ezt bizonyítja, hogy az 1989-ben zajlott öt pótválasztásból négyet megnyertek.
 
A könyvbemutatót hozzászólások követték. M.Kiss Sándor történész, a RETÖRKI tudományos tanácsának elnöke arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az MDF borzalmas ellenszélben dolgozott. 1987-ben antiszemitának kiáltották ki. A New York Timesban megírták, hogy a lakiteleki sátorban egybegyűltek nacionalisták és antiszemiták. Csoóri Sándort, aki a lakiteleki találkozó egyik előkészítője volt, és éppen egy amerikai útja miatt nem vett részt az eseményen, New Yorkban vágta mellbe a sajtóhír. A cikk feldúlta, máris telefonált Budapestre Bíró Zoltánnak és Für Lajosnak. Ők az amerikai lap cikkéről azt mondták, hogy az úgy mocskolódás, ahogy leírták.
 
Bíró Zoltán irodalomtörténész, aki 1987. szeptember 27-től 1989. október 21-ig  az MDF első ügyvezető elnöke volt, közölte, hogy 1988-ig tartott az igazi Magyar Demokrata Fórum története. 1989-ben már liberális - kereszténydemokrata tagok érkeztek, akikből hamar vezetők lettek. 1988-ban az alapítók között nem volt széthúzás. 1989-től azonban az elnökségen belül megbomlott az egység.
 
Zárszavában Szeredi Pál közölte, hogy a most közölt dokumentumok több, eddig nem egészen világos kérdés tisztázásában is segítenek. Így többet tudhatunk meg az MDF párttá alakulásának vitájáról, Antall Józsefnek a vezetésben történő megjelenéséről, a Bíró Zoltán és Antall József közti ellentét okairól, és az MDF-nek az SZDSZ-el való kapcsolatáról, ha elolvassuk a kötetet.
 
 
A könyv megvásárolható az Olvasni Menő  webáruházában.
 
Fotón: Szeredi Pál és Szécsi Árpád
 
Fotó készítője: Bágya Rita
 
m.a.
(2023.09.28.)