37 éves a Macskafogó – Retörki Olvasószoba

A mesék és a valóság egymás mellett jelen lévő kettősségét a Film, Színház, Muzsika fogalmazta meg legtalálóbban, mely szerint az alkotásnak két része van, az emberfilm a macskák, míg a rajzfilm az egerek világát mutatja be.

Az idén nyolcvanéves Ternovszky Béla 1986. október 2-án bemutatott mesefilmje pontos meghatározás szerint animációs bűnügyi filmvígjáték – írja a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár https://retorki.hu/ Olvasószoba rovatában Marschal Adrienn az intézet tudományos munkatársa.
 
 A Pannónia Filmstúdióban készült alkotás szövegét Nepp József írta, zenéjét Deák Tamás és Jimmy Giuffre szerezte, producere pedig Kunz Román volt. A kiindulópontot Nepp József számára a Manhattan Transfer Four Brothers című zenéje jelentette, aminek hatására elkészítette a film tervét. Ezt a Pannónia először elutasította, de a későbbi megvalósítás lehetőségét nem zárta ki, így végül az magyar–német–kanadai koprodukcióban készülhetett el.
 
Előzményének tekinthető az amerikai Tom és Jerry sorozat, ahol a cseles kisegér mindig túljár az őt üldöző macska eszén. A Macskafogóra hatással volt az 1979-ben bemutatott Hofi Géza és Koós János által eljátszott Megalkuvó macskák című paródia is. A mesék pozitív végkifejlete mellett előzményként lehet számba venni a hatalom és a kisember kapcsolatát sokkal negatívabb végkicsengéssel bemutató Kafka Josef K-ját és Orwell Winstonját is, akik Safranek alakjában köszönnek vissza. A mesék és a valóság egymás mellett jelen lévő kettősségét a Film, Színház, Muzsika fogalmazta meg legtalálóbban, mely szerint az alkotásnak két része van, az emberfilm a macskák, míg a rajzfilm az egerek világát mutatja be.
 
A történet az egér-titkosügynök Nick Grabowski küldetésének teljesítéséről szól, aki azt kapja feladatul, hogy a Macskafogó titkos tervét eljuttassa Pokióba Fushimishi professzorhoz. Csak az ő segítségével készülhet el a szerkezet, mely minden macskából eltünteti a ragadozó ösztönt, így ezután nem fog veszélyben forogni az egerek élete.
 
A 68 szereplőt felvonultató mozifilmet Bakos Magdolna, Bajnoczky Mária, Balikó Réka, Dörnyei Péter, Faragó Éva, Horváth Ágnes, Jesse Sándor, Nyírő Erzsébet, Olajos Beáta, Pabló J. Guerrero, Prunner Gabriella, Reisinger Andrea, Révész Gabriella, Seregi Katalin, Szabados Mária, Udvardi Jenő, Udvarnoki József, Varga Erika, Wieser Zsuzsa, Zsáky Zsuzsa és Zsebényi Mária 1984 májusában kezdte el rajzolni. Minden egér, macska, patkány és denevér egyedi karaktert kapott, hangjukat többek között Benedek Miklós, Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Buss Gyula, Haumann Péter, Horváth Gyula, Kern András, Kállai Ferenc, Körmendi János, Mécs Károly, Mikó István, Pap Vera, Pálos Zsuzsa, Sinkó László, Szatmári István és Szombathy Gyula kölcsönözte.
 
A korabeli kritikák különbözőképpen fogadták az alkotást. A legfőbb kritika, amit megfogalmaztak vele szemben az volt, hogy nem elég magyar, hanem a nyugati rajzfilmek másolata. Másutt ugyanezt a vonását pozitívan értékelték, a Képes 7 szerint az valójában a Superman, a Batman, a Csillagok háborúja és sok más hasonló film paródiája. A Kritika a James Bond- és a Bud Spencer-sorozatok jellemzőit is felfedezte benne. Pozitív vonásai között emellett a jó zenét, a humort, a szinkronszínészek teljesítményét emelték ki a kritikusok. A Magyar Hírlap megfogalmazása szerint a Macskafogó „kedves, friss, jóízűen szórakoztató”. Meglepő és oda nem illő módon az Élet és Irodalom kritikusa – párhuzamba állítva a Lutra című természetfilmmel – a népi-urbánus ellentétet fogalmazta bele írásába.  
 
Az alkotás a negatív vélemények ellenére napjainkig töretlen népszerűségnek örvend, ezt mutatja, hogy 2005-ben vezette a DVD eladási listákat, így az alkotók láttak lehetőséget a folytatás elkészítésében. A hangulat és a várakozás fokozása érdekében a munkák megkezdésekor rajzpályázatot írtak ki gyerekeknek, hogy milyennek képzelik el a második részt. A készülő film háttérrajzaiból 2007 májusában kiállítást is rendeztek a szentendrei Saint Galériában.
 
Végül 2007 decemberében tartották meg a bemutatót, az újabb rész Macskafogó 2. A sátán macskája címet kapta. A 2D-s számítógépes animációs filmben az egerek előtt hasonló feladat áll, mint az első részben, mivel egy egérújságíró felfedezi, hogy Pafrikában, az őserdőben élnek eddig még nem megszelídített macskák. Ez ismét komoly kihívás elé állítja az egereket és szuperhősüket, Grabowskit.
 
A Macskafogó folytatódó sikersorozatának részeként 2011 októberében, a film bemutatásának 25 évfordulóján gálavetítést tartottak az Urániában, és ebben az évben Szegeden bemutatták a Macskafogó első részének színpadi változatát is, Telihay Péter rendezésében. Emellett képregény és társasjáték is készült az animációs meséből, sőt 2018-ban elkészítették az első rész digitális változatát is.
 
A film napjainkig tartó töretlen népszerűségét az egyedi karakterek és a remek, áthallásos humor mellett az egyszerű, a nézőben együttérzést keltő, hétköznapinak látszó, de valójában szuperhős főszereplőnek a hatalommal visszaélő gonosz felett aratott, mesékben mindig garantált győzelme biztosítja. Így bátran ajánlható 6-tól 99 éves korig.
 
Felhasznált irodalom
 
Bársony Éva: Stanley az egérújságíró viszi a prímet. Népszava, 2007. 05. 15. 6.
 
Fenyves György: Macska-egér harc Pannónia módra. Ország-Világ, 1985. 11. 20. 19.
 
Fenyves György: Miért szeret ön magyarokkal dolgozni? Válaszol egy külföldi filmproducer [Manfred Korytowski]. Képes 7, 1986. 08. 16. 33–34.
 
G. M. I.: Macskafogó. Kritika, 1986/1, 38–39.
 
Győri Varga György: Ki van a Macskafogóban? Élet és Irodalom, 1987. 01. 09. 2.
 
Hegyi Gyula: Macskafogó. Magyar Hírlap, 1986. 10. 02. 4.
 
Kárpáti: Negyedszázada hódít a Macskafogó. Magyar Nemzet, 2011. 10. 06. 15.
 
Koltai Ágnes: Mickey Mouse reinkarnációja. Színes magyar rajzfilm: Macskafogó. Új Tükör, 1986. 10. 12. 29.
 
Macskafogó – a nagyszínházban. Délvilág, 2011. 12. 02. 7.
 
Pálffy Judit: Macskafogó. Esti Hírlap, 1984. 12. 11. 2.
 
Pumukli, Leó és a Macskafogó. Mozgó Képek, 1986/6, 13.
 
Sas György: Macskafogó. Film, Színház, Muzsika, 1986/2, 10.
 
Zay László: Macskafogó. Magyar Nemzet, 1986. 10. 02. 4.
 
Zöldi László: Állati. Élet és Irodalom, 1986. 12. 05.13.
 
Internetes források
 
Orosz Anna Ida: Macskafogó. https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/animacio/macskafogo-1.html (Utolsó letöltés: 2023. 09. 19.)
 
A rendező válaszol: Ternovszky Béla. Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum. https://www.youtube.com/watch?v=omUDyuWjo4I (Utolsó letöltés: 2023. 09. 19.)
 
Ternovszky Béla 80. Librettó, 2023. 05. 23. https://www.youtube.com/watch?v=jSUp-7CAVRs (Utolsó letöltés: 2023. 09. 19.)


 
Fotó:
Wikimedia Commons, Sir Morosus, 2022.
Macskafogó – utcai falkép, Budapest, Szigony utca 10.
 
Forrás: retorki.hu
 
(2023.10.03.)