A SZÓRVÁNY OLYAN VÉGVÁRAKAT JELENT, AMELYEK AZ EGÉSZ NEMZETET ŐRZIK

A magyar Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
 
Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
 
A magyar szórvány napján a szórványban élők kultúrája, mindennapjaik bemutatása áll előtérben. Szórványon az olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált, összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező ŐSHONOS kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában, és az asszimiláció következtében fokozatosan veszít tömbszerűségéből. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. Kárpátalján szórványban a Felső-Tisza-vidéken, illetve a Latorca felső szakaszán élő magyarok élnek, azonban ez a folyamat már Ungvárt és Munkácsot is elérte. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így, megmaradásukra döntő hatással van az adott ország nyelvpolitikája. A magyarság megmaradásának biztosítása a szórványban a legnehezebb, ezért akár területenként is külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlan folyamatokat.
 
„A mi szemünk mindig a szórvány felé fordul” - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ-elnöke Magyar Szórvány Napján, amelyen politikusok, valamint az erdélyi szórványközösségek képviselői vettek részt. A köszöntő beszédekben a szórványlét nehézségeiről, illetve többek között a következő választások kihívásairól is szó esett. A korábbi diskurzusokkal ellentétben, érdemes lenne pozitívabban és proaktívabban szemlélni az erdélyi szórványközösségek helyzetét – hívta fel a résztvevők figyelmét köszöntő beszédében Pintér Zsolt, a Máramaros megyei RMDSZ elnöke. A rendezvény házigazdája hozzáfűzte, hogy a nehézségek ellenére meg kell keresni a lehetőségeket a nagyvárosi szórványok megőrzésére, a megfogyatkozott közösségek megtartására, valamint a fakultatív oktatás hatékonyabbá tételére.
 
(Forrás: Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, maszol.ro)