Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Köszönjük, hogy éves adójuk 1%-át A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak ajánlották fel!
1%"/




Mindenkit megszólító kiállítás

Az Illyés Gyula-év november 22-ei záróeseményén kerítéskiállítás nyílt a 120 éve született író emlékére a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaépülete előtt.

LEZSÁK SÁNDOR: ILLYÉS GYULA EGYSZEMÉLYES INTÉZMÉNY VOLT
 
Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós. Illyés Gyula egyszemélyes intézmény volt, aki - Csoóri Sándor szavaival - korán eldöntötte, hogy a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot. Ez az illyési korparancs. Józannak maradni a brüsszeli idiotizmus idején, a családban, a nemzetpolitikában, akkor, amikor szomszédunkban háború dúl, és a migránsveszély idején – szögezte le megnyitó beszédében Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
 
„A tabló fotóin látható Illyés Gyula tekintete érzékelteti az életet igenlő örök derűt. Azt az örök derűt, ami nekem és társaimnak hatalmas erőt adott. Illyés Gyula nélkül nem tudtuk volna megszervezni 1979. májusában Lakiteleken a Fiatal Írók Találkozóját. Ott több mint száz írónak, költőnek Illyés szellemi útravalót adott. Igaz, a lakiteleki sátorban már csak lélekben lehetett velünk, de a vita erkölcsi kormányzója volt.”
 
ILLYÉS MÁRIA: APÁM KÖZÉLET FELÉ FORDULÓ ARCÁT LÁTHATJÁK
 
Apám hatalmas életművét néhány tablón röviden bemutatni nem könnyű feladat, ezért hálás vagyok Gróh Gáspár irodalomtörténésznek. Az életmű bemutatása azért is lehetett nehéz, mert apám lírai költőnek tartotta magát. A lírai költő a lelke mélyéről emeli ki az élményeket, gondolatokat, és azokat áttételesen, vers formájában teszi a nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy ezt valaki értékelni tudja, figyelemre, csöndre, elmélyülésre van szükség, amire egy kültéri tárlat nem igazán alkalmas. Apának volt egy másik, a közélet felé forduló arca is, annak ellenére, hogy hivatalos közéleti szerepet igazán sosem vállalt. Egész életművét, verseit, prózáit, színdarabjait, tanulmányait áthatja a közéleti gondolat, a politikum, és legyen bár szó a pusztai cselédek sorsáról, a két háború közötti szegény parasztságról vagy a határon túli magyarokról, a közösség iránti felelősségérzet mindig valamilyen módon a magyar sorskérdéseket pendítette meg benne.– közölte Illyés Mária irodalomtörténész, aki szólt az Egy mondat a zsarnokságról című költeményről is.
 
Megtudtuk, hogy : a vers eredeti kézirata Szabó Lőrinc hagyatékában maradt fenn, amelynek másolatát egy kiállítás alkalmából Szabó Lőrinc fia már apám halála után, de még anyám életében elküldte nekünk. Ez a vers rövidebb változata, amely kisebb módosításokkal megjelent 1956-ban az Irodalmi Újságban is. Van egy gépirata is a versnek a hagyatékunkban, ez egy hosszabb változat, autográf javításokkal, amelyet apám 1967-ben egy horvát fordítónak adott át. A fentieken kívül, kisebb papírokon megmaradt a birtokunkban néhány, ceruzával írott vázlata is a versnek. Utóbbiaknak az az érdekessége, hogy apám az elejére odaírta, hogy: »Petőfi emlékezete 1949«. De az is ott áll, hogy az »ifjú:« Tehát az ifjú nyilván azt mondja… – és utána következik a vers: »Hol zsarnokság van, / ott zsarnokság van…« Apám Petőfi szájába akarta adni a mondanivalót, visszaemlékezni a szabadságharcra, amelynek akkor volt 100 éves évfordulója, de a vers írása közben rögtön érezte, hogy nem követheti az eredeti szándékát, mert a gondolatok annyira a mának szólnak.
 
DR. RICHLY GÁBOR: MINDENKIT MEGSZÓLÍTÓ KIÁLLÍTÁS
 
Az idei Illyés Gyula-évet keretbe foglalja két rendezvényünk. Áprilisra a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Örökség Intézete teljeskörűen felújíttatta Illyés Gyula és felesége Farkasréti temetőben található, akadémikus társunk, Farkas Ádám szobrászművész által készített, 2022 óta a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlékét. Az újraszentelt síremlék mellett állva egy olyan író-költő emléke előtt hajtottunk fejet, akinek irodalmi és közéleti szerepe, korszakokat összekötő ereje megkerülhetetlen. A másik pedig a mai kerítéskiállítás, aminek a különlegessége, hogy mindenkit megszólít, aki elhalad az akadémia irodaháza előtt – jelentette ki Dr. Richly Gábor az MMA főtitkára.
 
„Akadémikusaink közreműködésével hoztuk létre a kiállítást. A tablókra került szöveget Gróh Gáspár irodalomtörténész írta, és számos fotó Móser Zoltán alkotása. A kiállítás azt is bizonyítja, hogy az igazán nagy életművek, nem lezártak, hanem bennünk élnek.”
 
A rendezvényen közreműködött Rátóti Zoltán színművész, az MMA alelnöke és Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató, az MMA rendes tagja.
 
Fotón középen: Illyés Mária irodalomtörténész, Illyés Gyula lánya,
Dr. Richly Gábor,a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára és Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
 
Fotó: Demeter Péter
 
m.a.

(2023.11.23.)