A torkon vágott rendszerváltás nemzedéke Alaptörvényünk segítségével kedvező történelmi időket él

Laudáció - L. Simon László akadémiai székfoglalója elé

Egy laudáció a személyt értékelje, az életútját, munkásságát ismertesse, ne pedig azt a helyzetet, amibe a laudált személy éppen most belegabalyodott.

Íme, az élet nagy dramaturg.

A Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás miatt L. Simon Lászlót följelentették, és visszhangos huzavona után munkáltatója november 6-án azonnali hatállyal menesztette a múzeum éléről.
Szelíden vagy indulattal mondják, harsogják, mondom magam is: L.Simon László túltolta a biciklit.
De ez az én biciklim is. Egy kétharmados keresztény-konzervatív kulturális, politikai erőtér biciklije. Ezt fölöslegesen ne tologassa senki, mert erre vár az ügyeletes, pökhendi médiafalka, és édelegve dagonyázik és fröcsköl a mocsárban.
De nem térek el a tárgytól: a laudáció védnökség és dicséret. A „Művészi szabadság és intézményi autonómia” címmel az akadémiai székfoglalójára készülő L. Simon László életét, munkásságát, érdemeit méltatom, összegzem röviden.

L. Simon László 15 éves volt 1987-ben, amikor a lakiteleki sátorban a költőt, Nagy Lászlót idéztem: „A torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül.”

L. Simon 20 esztendős egyetemista 1993-ban az ELTÉ-n, amikor Nagy László mondatát így módosítottam: „A torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül.”
A négy gyermekes L. Simon László a torkon vágott rendszerváltás nemzedékének illusztris személyisége. Ahogyan a hatvanas, hetvenes évek nemzedéke, Csoóri Sándor szavaival: „a nomád nemzedék”, úgy L. Simonék kortársai is cselekvő helyüket értelmezték, keresték a világban, a Kárpát-hazában, irodalomban, művészetben, a helyi és az országos közéletben. A torkon vágott rendszerváltás két évtizedében talpra állni, talpon maradni, és a minőségi élet érdekében szervezkedni emberformáló megpróbáltatás volt.

L. Simon László alapítója és évekig elnöke volt a Fiatal Írók Szövetségének, a legnehezebb időben titkára a Magyar Írószövetségnek, volt önkormányzati képviselő, évekig országgyűlési képviselő, elnökként irányította az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságát. Elnöke, majd alelnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. Egyéb kitüntetései mellett irodalmi munkásságáért 2007-ben József Attila díjat kapott. 2012 és 2013 között kultúráért felelős államtitkára volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ezt követően a budai várnegyed, a fertődi Esterházy-kastély és a Kúria megújításáért felelős kormánybiztos. 2014-2016 között a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, majd a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár. 2020 óta a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke. Alapítója a kápolnásnyéki Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolának, ez év november 6-ig pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Tudatosan készült erre a feladatra, több mint kétéves munkáját, kezdeményezéseit szakmai elismerés övezte. Ennek összegzése még várat magára.

A művészetben, a politikában helyét kereső L. Simon László az elmúlt évtizedekben okkal vagy ok nélkül gyakran került konfliktushelyzetbe, de ezek ellenében - és ezt esszéi, tanulmányai egyre erőteljesebben bizonyítják - L. Simon László öntörvényű, tudós egyéniség. Ezidáig 18 könyve jelent meg.

2007-ben, ellenzéki időben kaptam kézhez a „Versenyhátrány” című könyvének kéziratát. Ez is erősen meggyőzött arról, hogy tudós műhelye folyamatosan tágul és mélyül. Ezt írtam akkor a fülszövegbe: „A belső építkezést szolgálja L. Simon László mozgósító erejű tanulmánykötete. Tényfeltáró elemzések, egészséges veszélytudat, cselekvést követelő nemzeti programok. Mindez a kedvező történelmi idő reményével és esélyével.”
Legújabb esszékötete, „A megőrzés kultúrája”, televíziós szereplései, előadásai, interjúk sokasága bizonyítják, hogy mindenkor megpróbált élni a 2010 óta fennálló nemzetépítő történelmi lehetőséggel.

L. Simon 2016-ban beszédet mondott az Eötvös család Ercsiben lévő kápolnájának a felújítása alkalmából, majd 2 évvel ezelőtt a világháború idején szétdúlt Eötvös sírok helyrehozásának és báró Eötvös Józsefnek az újratemetése alkalmából is. Érzelmi kötődését a helyhez és az egykori vallás- és nevelésügyi miniszter, politikus, író báró Eötvös Józsefhez így indokolja: „Tudom, ide én mindig elzarándokolhatok és leülhetek Eötvös Ybl Miklós által tervezett, a nemzet nemeslelkű tagjainak adományaiból épített obeliszkje tövébe, és elmélkedhetek a hely sorsáról, az állandóság és a változás dialektikájáról, a saját életemről, arról, hogy nekem miért osztályrészem a folyamatos újrakezdés.”

Folytasd kedves László, amit folytatni érdemes és kezdjed el, ami az építkező tudós műhelyedben nemzetünk javára szükséges. A torkon vágott rendszerváltás nemzedéke a kétharmados Alaptörvényünk segítségével kedvező történelmi időt él, de munkánkhoz Magyarországot szolgáló program, erős önfegyelem és egészséges veszélytudat kell. Az ügyeletes biciklit pedig ne tologassuk ide-oda, mert rend a lelke mindennek és veszélyes az út, amit közösen be kell járnunk.
 
 
Lezsák Sándor
Budapest, 2023. november 21.
 
Elhangzott a Pesti Vigadóban 2023. november 28-án.
 
Fotó forrása: Lezsák Sándor közösségi oldala
(2023.11.28.)