Akik egy nemzeti, demokratikus Magyarországért küzdöttek

Megjelent Szécsi Árpád politológus A rendszerváltó mozgalom – A Magyar Demokrata Fórum előzményei és korai története, 1979-1990 c. kötete a RETÖRKI gondozásában.

Bíró Zoltán, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor elhatározták, hogy elindítják mozgalmukat egy jobb Magyarországért. A lakiteleki nyilatkozatban a résztvevők kimondták, hogy a magyarság súlyos erkölcsi és gazdasági válságba került, identitásában meggyengült. Ezért szükséges a progresszív társadalmi erők összefogása, a reform, a sajtószabadság, a rendszer gyökeres megváltoztatása. Mint a magyar történelemben sokszor, most is az írók, művészek, a magyar értelmiség indították el a reformmozgalmat, és ebből végül egy párt született. A mozgalomból párttá alakulás állomásait mutatja be Szécsi Árpád.
 
A szerző a könyvében négy kérdésre kereste a választ.
1. Hogyan határozták meg mozgalmi előzményei és jellemzői a Magyar Demokrata Fórum korai történetét, kimutathatóe hatásuk a párt választási sikerére?
2. Milyen okai voltak annak, hogy Magyarországon a nyolcvanas évek második felében az MDF alakult meg elsőként mint országszerte tagságot toborzó mozgalom, és mutatott fel egyedülállóan intenzív szervezeti növekedést a születőfélben lévő többpárti versengés kezdeti időszakában?
3. Hogyan jellemezhető a Magyar Demokrata Fórum alapítószervezőinek köre, milyen szerepet töltöttek be létrejöttében, megszerveződésében, majd párttá alakulásában?
4. Jelen voltak-e a mozgalmi előzmények és jellemzők a Fórum politikai versenytársainál, és milyen hatást gyakoroltak kialakulásukra, korai történetükre, választási eredményükre?
 
A különböző források, interjúk során Szécsi arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar Demokrata Fórum előzményei és mozgalmi jellemzői erős hatást gyakoroltak korai történetére, és szerepet játszottak választási sikerében.
Ennek oka, hogy a mozgalmi gyökerek és a korai kapcsolatok nyomán kiterjedt informális hálózat jött létre. Ráadásul a megalakulás és a szervezeti kiépülés időbeli elsősége a többi ellenzéki erőhöz képest kiemelkedő ismertséget és népszerűséget hozott a Magyar Demokrata Fórumnak 1989 tavaszán, nyarán.
Bár a négyigenes népszavazás során az SZDSZ-nek kedvezett, a Magyar Demokrata Fórumnak végül sikerült megőriznie vezető helyét, és megnyernie a választásokat.
Ebben nagy szerepet játszott a megalakulási elsőségből adódó kezdeti ismertség, népszerűség. Az, hogy létrehoztak egy minden településtípusra kiterjedő szervezeti hálózatot.
Szécsi Árpád lényegesnek tartja, hogy az 1990-es első szabad választásokat megelőző kampány során kiemelt szerep jutott az önkéntes politikai munkának, a helyi kezdeményezéseknek, valamint a szavazók közvetlen megszólításának. Tehát a tagság, mint média jelent meg.
Tehát az MDF – a mozgalmi előzményeivel és jellemzőivel– előnyt élvezett versenytársaihoz képest. Köszönhető mindez az alapító atyáknak.
 
A módszerek és megfogalmazásokat követően a 3. fejezetben a szerző tárgyalja az MDF szellemi, politikai gyökereit, Illyés Gyula szerepét, Lezsák Sándor fellépését és a Fiatal Írók Találkozóját, Pozsgay és a népiek kapcsolatát az 1970-es években, a népiek és a „demokratikus” ellenzék viszonyát a monori találkozóig.
 
A 4. fejezet 1985-től 1987-ig a monori találkozótól a lakiteleki tanácskozásig kíséri a népinemzeti és a „demokratikus ellenzék” továbbfejlődésének hol párhuzamos, hol elváló útját. Megjelenik – a „körök kora” sok más klubja, kezdeményezése mellett – a szakkollégiumi mozgalom.
A fejezet fontos mozzanata az 1987. szeptemberi lakiteleki találkozó és a Magyar Demokrata Fórum megszervezésében döntő szerepet játszó hét alapító és azok körének bemutatása.
 
A kötet 5. fejezete szinte akkora időszakot ölel fel, mint az MDF közvetlen előtörténetét bemutató része. Az is lényeges, hogy a rendszerváltásnak mondott folyamatban sokkal több esemény zajlott, mint az MDF-en belül. Az MDF mozgalomközpontúságának lényegét és eredményét ebben a fejezetben fejti ki a szerző.
 
A kampányról is szó esik, megtudjuk, hogy "szinte minden napra jutott az MDF vezetői számára budapesti vagy vidéki rendezvény; választási programnaptárat készítettek a meghívások számontartására. Bekapcsolódott az országjárásba Csurka István is, ő azonban elsősorban az MDF több tízezer példányban megjelenő hetilapja, a Magyar Fórum főszerkesztői teendőinek ellátásával és hatásos publicisztikáival vette ki részét a kampányból. Lezsák Sándor egyéb kampányfeladatai mellett a helyi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében első tájékoztatókat, körleveleket szerkesztett. Kulin Ferenc alelnök a választási program szerkesztéséért felelt. Kiss Gy. Csaba a sajtófőnöki és szóvivői feladatokat látta el.”
 
A szerző a kötetben a Magyar Demokrata Fórum történetét a korai kezdetektől a választási győzelemig tárja elénk, vezérgondolata pedig, hogy az MDF a választásokon sokat köszönhet kiterjedt szervezeti hálójának, és erős személyi és csoport-kapcsolatokon alapuló szerves kiépülésének.

Az pedig már egy más dolgozat, kötet témája lehet, hogy ezt a hálót kik és milyen megbízásból szaggatták szét.
 
m.a.
(2023.12.25.)