LEÜTÖTTÉK, MEGFENYEGETTÉK, DE GERINCÉT NEM TUDTÁK MEGTÖRNI

A 79 éves Sebők Sándor a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa, regnumi atya, mesterkanonok vette át a Parma fidei - Hit pajzsa díjat február 25-én a budapesti Egyetemi Kisboldogasszony templomban.
 
A Parma fidei – Hit pajzsa kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat 2002-ben Dr.Horváth Béla országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor (†2008) író alapította.
 
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek laudációját hallgatva egy üldözött,de az isteni gondviselésben bízó ember életútját ismertük meg.
 
A Váci Egyházmegye egykori családpasztorációs referense Rákoskeresztúron született. Már öt éves korában elhatározta, hogy Istennek szenteli életét. Szülei tudták és büszkék is voltak rá, hogy – Arany János szavaival élve – „e fiúból pap lesz, akárki meglássa!” Református vallású édesapja – akit a fiú korán elveszített – még a munkahelyén is dicsekedett azzal, hogy gyermekét pappá fogják szentelni.
A kitüntetett a pesti piarista gimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait követően 1969-ben pappá szentelték. Szeged környékére került káplánnak, szociális érzékenysége már akkor megmutatkozott: szegényeket, cigányokat egyaránt tanított.
 
Csongrád városában a plébános nem engedte meg, hogy ifjúsági hittant tanítson, Bánk József érsek azonban melléje állt, így tarthatott hittanórákat, de csak egy évig, mert az Állami Egyházügyi Hivatalnak nem tetszett, hogy a fiatalok inkább hozzá járnak, mint a KISZ-klubba. Érsek atya ezért a kommunisták nyomására áthelyezte a város másik plébániájára. Ott sem maradhatott sokáig, így került Lajosmizsére. Asztalos József plébános atya nem volt békepap, megengedte, hogy segédlelkésze azt tegye, amit jónak lát.
Lajosmizsén került kapcsolatba a beat zenével. Lehívta Sillye Jenőt és a barátait, gitáros miséket celebrált azzal a szándékkal, hogy a fiatalok a maguk, a saját hangjukon énekeljenek Istenhez. A templom megtelt gyerekekkel, de az idősebbek is eljártak az új típusú misére. Az Állami Egyházügyi Hivatal erre felfigyelt, és elhelyezték páter Sebőköt Abonyba, onnan pedig Újpestre, és a fővárosban 1977-ben regnumi atya lett. A Regnum Marianum közösségben több olyan pappal találkozott, aki évekig ültek börtönben csak azért, mert fiataloknak hittant tanítottak.
 
A börtön megúszta, de Újpesten megverték, leütötték aktív keresztény nevelőtevékenysége miatt. Tudta, hogy minden lépését figyelik, de nem lehetett megfélemlíteni.
 
Fótra már nem áthelyezték, hanem a helyi plébános kérte, hogy legyen a káplánja. 1986 óta szolgál a településen, most előbb segédlelkészként, majd plébánosként nagyon sok közösséget, keresztény klubot hozott létre.
 

Bábel Balázs, aki nemrég ünnepelte a kalocsai érseki székre történt kinevezésének 25. évfordulóját, és 50 éves barátság köti Sebők Sándorhoz, a díjátadó előtti szentmise homíliájában kiemelte, hogy Isten mindig gondoskodik rólunk, s ha kérjük Őt, a megpróbáltatások idején lelkünket megerősíti.
 

A díjátadón Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ünnepi beszéde elején Prohászka Ottokár püspököt, a Regnum Marianum támaszát és mentorát idézte: az apostoli szeretet olyan mint az akácfa; szívós, erős, kemény; életereje mesés; igényeiben puritán; megterem mindenütt; ha kivágják törzsét, minden gyökérszála új törzset fakaszt.
 
„Ez a szeretet vezette a regnumosokat a bolsevik diktatúra idején is. Vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy Magyarország Mária országa maradjon. Megélték a Damjanich utcai Regnum-ház bezárását, és azt a gyalázatot is, amikor Rákosi utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum –templomot. A Prohászka Ottokár által említett szeretet erősítette meg és vezette azokat a regnumi atyákat, akiket a kommunista bíróság hamis vádakkal háromszor is a bíróság elé citált, és börtönbüntetésre ítélt. (…) Ma ünnepelünk és emlékezünk. Emlékezünk a kommunizmus áldozataira, a halottakra, a bebörtönözöttekre és a kényszermunkatáborba hurcoltakra. Megidézzük mindazok emlékét, akik a vörös diktatúra áldozatai voltak. Azt, hogy ma Magyarország szabad, szabadon emlékezhetünk, azoknak a hősöknek köszönhetjük, akik életüket adták a szabadságért az 1919-es kommün idején, a Rákosi-korszakban, és a puhának hazudott, de testet, lelket megnyomorító Kádár-rendszerben is.”
 
A miniszterhelyettes a jelenről szólva kiemelte, hogy a gender- ideológia, a lakosságcsere, a migráció és woke-ideológia képében a kommunizmus feltámadt. A különbség, hogy még eddig százezreket nem küldtek a másvilágra, és a színük nem vörös, hanem méregzöld.
 
Sebők Sándor, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa, regnumi atya, mesterkanonok köszönetet mondott a díjat neki ítélőknek, és mindazoknak, akik megerősítették benne a hitet, és segítették hivatása gyakorlásában. Közölte: mindig azt hirdette, hogy nagyon szeret Téged, mindnyájunkat az Isten, fontosak vagyunk számára.
 Újmisésként ez volt a jelmondata: Ti az én barátaim vagytok. Ezt Jézus mondta tanítványainak. Ezüst-és az aranymiséjén is ezt íratta fel a szentképekre. „Ha az Isten meghallgatja a fótiak imáját, és hosszú élettel ajándékoz meg, akkor a gyémántmisémen is ez lesz a felirat.” Jézus a barátunk, hinni kell, és Mária által eljutunk Jézushoz.
 
Dr. Horváth Béla, a Hit Pajzsa kitüntetés alapítója, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló országgyűlési határozat beterjesztője a megújult díjról beszélt. Felidézte, hogy a hajdani társak, Gyurkovics Tibor (alapítótárs), Bolberitz Pál atya (kuratátor) és Mádl Dalma asszony (a díj átadója) megtértek Teremtőjükhöz. Most, a huszonharmadik díjátadón az előzőektől eltérő  pajzsot adtak át. Rajta Szent Gellért látható. Horváth Béla a vértanú tisztelője felidézte egyik parlamenti felszólalását, miszerint: Szent István királyunk 1030-ban Gellértet csanádi püspökké nevezte ki, aki szervezte az egyházmegyét, térítette a pogányokat, tanácsaival az ország ügyét jó irányba segítette, Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője. A magyarországi vértanú a hitéért halt meg, amikor a Kelen-hegyről a mélybe taszították. Az új díj Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta alkotása.
 
Majd a hazai pálos nővérek által hímzett díszes miseruhát adott át a díjazottnak.
 
Sajgó Szabolcs jezsuita atya, a Hit Pajzsa díj kurátora Isten fegyverzetéről beszélt, Szent Pál apostolt idézve:
Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat. Így készüljetek föl: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére. Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát.
 
Majd azzal folytatta, hogy 2000 éve őrzi Jézus az ő népét, és a Hit Pajzsa eddigi kitüntetettjei tanúságot tettek arról, amiről mindannyian tanúságot tehetünk.


Az ünnepség műsorvezetője, Bágya Rita az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kérésére a jelen lévők fejet hajtottak a kommunista diktatúra, a szentföldi és az orosz-ukrán háború áldozatainak emléke előtt.
 
A szentmisén és az ünnepségen közreműködött az Egyetemi-templom Don Bosco ének- és zenekara, dirigált: ifj. Benyus Sándor és Bakonyiné Marton Katalin.
 

Sebők Sándor, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa, regnumi atya, mesterkanonok (k) átveszi a Parma fidei - Hit pajzsa díjat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsektől (b) és Sajgó Szabolcs jezsuita atyától, a Hungary Helps jószolgálati nagykövetétől a budapesti Egyetemi Kisboldogasszony templomban a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én. Háttérben: Dr. Horváth Béla, a díj egyik alapítója. A díjat olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. MTI/Mónus Márton
 
m.a.
(2024.02.25.)