Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


VILÁGHÍRŰ TÖRÖK KÖLTŐ SZOBRÁT AVATTÁK FEL A LAKITELEKI ROKON TUDATÚ NÉPEK PANTEONJÁBAN

Lezsák Sándor: a rokon tudatú népek itt, Lakiteleken, az értékek kikötőjében, a magyarok földjén az elmúlt másfél évtizedben otthonra találtak. A kollégiumok, az irodalmi estek, a kiállítások, a műfordítói táborok mellett a jövőben török nyelviskolával bővül a programok sora.

Yunus Emre szúfi költő, a török irodalom méltán világhírű személyiségének tiszteletére avattak szobrot május 11-én a lakiteleki Hungarikum Liget - Rokon Tudatú Népek Panteonjában. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország rendkívüli budapesti nagykövete; Mustafa Sentop, a török nagy nemzetgyűlés előző elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke leplezte le.
 
A Magyarokkal Rokon Népek Panteonja a Hungarikum Ligetben a Jurta Tábor és a Vaspatkó Lovarda között, az Ősök Sírja mellett kapott helyet. Olyan személyiségeknek állítanak ott emléket, akik munkásságukkal, életükkel a türk rokontudatot képviselték. Itt található Abaj Kunanbajev kazak költő, énekmondó és Sajakbaj Karalajev, a kirgiz Manasz őseposz énekmondó szobra, és itt kapott helyet Nizami Ganjavi azeri költő bronz mellszobra tavaly októberben.
 
Itt a Kárpát-medencében, a magyar Alföldön, az élő Tisza folyó közelében, Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben, leánykori nevén a Népfőiskolán, az értékek kikötőjében, ahol nem csak a víz gyógyít, köszöntöm vendégeinket – kezdte beszédét Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyvízen kívül ugyanolyan "gyógyhatása" van a Szent István-kápolna előtti vértanúink, hitvallóink panteonjának, a Kölcsey Ház előtti Nemzeti Panteonnak és az Ősök Sírja melletti Rokon Tudatú Népek Panteonjának, s benne az azeri, kazak, kirgiz irodalom bronz mellszobrokba mintázott megteremtőinek. Most pedig felavatták a 13. században született Yunus Emre világhírű török költő bronz képmását, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását.
 
Az Országgyűlés alelnöke leszögezte: a rokon tudatú népek itt, Lakiteleken, az értékek kikötőjében, a magyarok földjén az elmúlt másfél évtizedben otthonra találtak. A kollégiumok, irodalmi estek, kiállítások, műfordítói táborok mellett – idén külön török műfordítói tábor is lesz – a jövőben török nyelviskolával bővül a programok sora.
 
„Ezzel a jó hírrel köszöntöm a török nagykövetet és Mustafa Sentop elnök urat, a törökországi képviselőket, hiszen ez a nyelviskola egy új korszak kezdete lesz, egy felsőbb osztályba lépünk ezzel az intézménnyel. Arra kérem a Magyarok Istenét, hogy erősítse a rokon tudatú népekkel a kapcsolatainkat, a magyar-török barátságot.”
 
Lezsák Sándortól megtudtuk, hogy július elején az Európa Szabadegyetem keretében Türkmenisztán, októberben pedig Üzbegisztán nemzeti irodalmát köszöntik a Hungarikum Ligetben szoboravató ünnepségen.
 
Balajthy Henrietta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Szijjártó Péter tárcavezető nevében beszélt a török-magyar kapcsolatokról, amelyek a közös erőfeszítéseknek köszönhetően még magasabb szintet értek el az elmúlt években. Magyarországot és Törökországot mélyen gyökerező barátság és stratégiai szövetség köti össze – közölte a helyettes államtitkár. Hozzátette: tavaly december 18-án ünnepelték diplomáciai kapcsolatuk felvételének századik évfordulóját. Magyarország és Törökország a diplomáciai kapcsolatfelvétel 100. évfordulójáról idén méltó módon, a partnerség kiemelt stratégiai szintre emelésével és a magyar–török kulturális évaddal emlékezik.
 
„Örömünkre szolgál, hogy a kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek tovább, s ezt jól példázza, hogy jövőre közös tudományos és innovációs évadot rendez a két állam. A két ország közötti jó kapcsolat ékes bizonyítéka az is, hogy az ország közepén avathatjuk fel Yunus Emre török költő szobrát.”
Majd arról beszélt, hogy a sokoldalú török költő nagy hatást gyakorolt a török irodalomra. Korának azon költői közé tartozott, aki a beszélt nyelvhez, az emberekhez egy sokkal közelebb álló szókincset és nyelvezetet használt, ezzel is meghatározva a török nyelv alakját. Balajthy Henrietta szerint Yunus Emre munkássága ezért is áll közel Lakitelek szellemiségéhez.
A helyettes államtitkár elárulta, hogy korábban Lezsák Sándor munkatársa volt, és aktívan részt vett a Keleti Nyitás Kollégium munkájában. „A környezet azóta sokat változott, az akkor még csak maketten és alelnök úr képzeletében élő kép realizálódott, és egy varázslatos, egyedi közösségi tér lett a Népfőiskola környékéből.”
 
Szoboravató beszédében Mustafa Sentop, a török nagy nemzetgyűlés korábbi elnöke kiemelte, hogy a 2024-es évet török-magyar kulturális évadnak nyilvánították, azért, hogy „még jobban megerősítsék a két nép közötti barátságot. Idén mindkét országban számos kiállítás, koncert, konferencia kerül megrendezésre.”
Az elnök szerint a mostani szoboravatás a két nép közti barátság kiváló bizonyítéka. Yunus Emréről elmondta, hogy a török költészet kiváló képviselője nemzeti kultúrájuk nagyon fontos alakja.
 
Arról beszélt, hogy Yunus Emre a 13. században egy igen vészterhes időben alkotott. A mongol hordák ekkor támadtak, és aki csak tudott, menekült előlük. Yunus Emre mindig is a béke szószólója volt. Megvetette az önzőket, és felszólította embertársait, hogy csatlakozzanak mindenhez, ami jó és szép. Egy humanista költő volt, akinél az ember állt a középpontban, verseiben, dalaiban egyetemes emberi értékek fogalmazódnak meg.
 
Megtudtuk, hogy az 1991-es évet az UNESCO a szúfi misztikus - születésének 750. évfordulója - alkalmából emlékének ajánlotta. Majd a költő halálának hétszázadik évfordulóját, 2021-et Yunus Emre és a török nyelv évének nyilvánította.
Nem azért jöttem, hogy harcoljak, szeretetért jöttem. A barát a szívben lakozik, azért jöttem, hogy szeretetet teremtsek a környezetemben – szeretném, ha mindenki odafigyelne Yunus Emre szavaira – szólította fel a hallgatóságot .
 

Ezután egy igazi kuriózumról beszélt, arról, hogy a török költőt egy magyar származású férfi ismertette meg Európával. A Magyarországi György néven ismertté vált erdélyi fiatalember 1438-ban török fogságba került, két évtizedig az Oszmán Birodalomban élt, később Rómában telepedett le, és a török hagyományokat, a kulturális életet papírra vetette. Az 1481-ben kiadott latin nyelvű kötetben Yunus Emre tanításait is megemlítette. 1531-ben a könyvet németre fordították, és a kötetben olvasható két Yunus Emre-költemény sehol máshol nem lelhető fel. A könyvet harag és részrehajlás nélkül írta meg.
 

 
Lezsák Sándor alelnök úrnak köszönhetően Lakitelek mára nem csak a magyar, hanem a török kultúra emlékhelyévé vált – jelentette ki Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország rendkívüli budapesti nagykövete. Beszámolt arról, hogy a Petőfi-emlékév kapcsán járt már Lakiteleken, amikor a türk államok festőművészei alkották meg egy műhelymunka keretében a magyar költő portréját. Az a kiállítás elvetette a magyar-török kulturális együttműködés lakiteleki „fájának” magvát, aminek most már gyümölcseit láthatjuk, hiszen itt áll mellettünk Yunus Emre szobra.
Úgy véli, hogy Yunus Emre filozófiája megtalálható mind a magyar néplélekben, mind a török költészetben.
 
Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos közölte: az évad keretében Magyarország Törökországban szervez kulturális programokat, Törökország pedig Magyarországon mutatja be a török kultúra színe-javát. Amit a török nemzetgyűlés korábbi elnöke elmondott arról, hogy egy magyar ember ismertette meg Európával Yunus Emre filozófiáját, költeményeit, abban már benne van, mint cseppben a tenger, a magyar-török kulturális barátság. A közös kulturális évad lényege arról szól, hogy az ilyen történeteket felleljük és a két nép emlékezetébe rögzítsük.
 
A rendezvényen közreműködött Török Tilla délvidékű születésű, Junior Príma-díjas népzenész, énekes és két testvére, Flóra és Ádám. A kiváló énekesnő életének iránytűje a népdalok világa, aki zenekarával turnézott már Törökországban és Kazakisztánban is. Sőt fellépett a Türk Államok Konferenciáján. A Török-testvérek műsorában Yunus Emre költeményei és saját ihletésű dalok szólaltak meg.
 
 
Fotó forrása: nepfolakitelek.hu
 
m.a.
(2024.05.25.)