AHOGY BÍRÓ ZOLTÁN A KÁDÁR-KORSZAKOT ÉS A RENDSZERVÁLTÁST LÁTTA

Lezsák Sándor: évtizedek óta távol tartom magam a visszaemlékezésektől. Hiteltelennek tartom azokat az emlékezéseket, melyek vagy tudálékosak, vagy sokak számára félreérthetőek. 1987-ben a lakiteleki megnyitó beszédemben Nagy Lászlót idéztem: a torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül. Egyértelmű volt az utalás ’56-ra. Később ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül.

Május 21-én a Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatal dísztermében mutatták be az Elbeszélt történelem – Bíró Zoltán című kötetet.
 
A vendégeket Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntötte.
„Évtizedek óta távol tartom magam a visszaemlékezésektől, mindegy, hogy azok tollamból, vagy egy hosszú beszélgetésből, interjúból születnének. Hiteltelennek tartom azokat az emlékezéseket, melyek vagy tudálékosak, vagy sokak számára félreérthetőek. Egy visszaemlékezés lehet a múltat megszépítő, de lehet marcangoló, bántó is. Azért sem vállalok visszaemlékező interjúkat, mert a kérdező vagy felkészületlen, vagy olyan dolgokat akar kiszedni belőlem, melyek a valóságban meg sem történtek.”
Kijelentette, hogy elfogult Bíró Zoltán könyvével, ami „természetes, mert egy hajóban eveztünk napsütéses, és viharos, villámló időkben. Sokat köszönhetek neki, erős a kapcsolat közöttünk, olyan, mintha földim, mintha édes bátyám lenne. Köszönöm Bíró Zoltánnak, hogy vállalkozott erre a könyvre, és Szekér Nóra szerkesztőnek azt, hogy kellő időben, felkészülten szólaltatta meg interjúalanyát. Aki kezébe veszi ezt a könyvet, nem csak Bíró Zoltán életútját ismeri meg, hanem azt a korszakot, amit rendszerváltó éveknek nevezünk. Nálam a rendszerváltó folyamat 1956. október 23-án kezdődött, és 2011-ben az új alkotmány, az Alaptörvény megszavazásával ért véget. Ennek a folyamatnak pedig aktív részese volt Bíró Zoltán.”
 
A Nemzeti Fórum elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy másként is alakulhattak volna a dolgok 1990 után. „1987-ben a lakiteleki megnyitó beszédemben Nagy Lászlót idéztem: A torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül. Egyértelmű volt az utalás ’56-ra. Később ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül.”
 
Bíró Zoltánt több mint harminc éve ismerem – közölte a házigazda, Szabó István, Pest Vármegye Közgyűlésének elnöke. „Miután 2002-ben elveszítettük a választásokat, akkor a dabasi helyi televízióba meghívtuk Bíró Zoltánt. Gazdasági, kulturális témákról volt szó. Ez az interjú is hozzájárult közösségünk megmaradásához.”
 
Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója egy új sorozatról beszélt.
„A kötet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár új sorozatának első darabja, mellyel célunk, hogy olyan személyiségeket mutassunk be, akik meghatározó szerepet töltöttek be kisebb-nagyobb közösségük életében. Az első kötet Bíró Zoltán, az MDF első elnökének, Intézetünk alapító-főigazgatójának személyes életét, közéleti és tudományos munkásságát tárja elénk interjú formájában. A történelemnek több színtere is van, ezek közül az egyik az, hogy mire emlékeznek a szerzők. A történelemnek az igazi szereplője, cselekvője mégiscsak az ember. Így az egyes személyek történetén keresztül lehet a különböző közösségek történetét megismerni és eljutni az egész nemzet megismeréséhez.”
 
A köszöntők után Bíró Zoltánnal és Szekér Nórával, a kötet szerkesztőjével Horváth Szilárd, az MTVA munkatársa beszélgetett.
 
Szekér Nóra közölte, hogy nyolc évig készült a kötet. Nem direkt, előre leírt kérdésekkel kereste fel Bíró Zoltánt, hanem havonta egy, vagy két alkalommal másfél órát beszélgettek, és egy-egy történethez többször is visszatértek. „Bíró Zoltán nem csak magáról beszélt, hanem sok mindent elárult a Kádár-korszakról és’90-es évek elejéről is.”
 
Kérdésre válaszolva Bíró Zoltán elmondta, hogy azokkal, akikkel fegyver nélkül részt vett a forradalomban, ma is tartja a kapcsolatot, összefogták ezt a társaságot. 1957-ben az osztályfőnökükön múlt, hogy nem zárták ki az ország valamennyi középiskolájából. Majd arról beszélt, hogy miként tudta a minisztériumból segíteni Lezsák Sándort, hogy megszervezze 1979-ben Lakiteleken a Fiatal Írók Találkozóját.
Horváth Szilárd kíváncsi volt a kapcsolati háló kialakulására.
„Egymásnak rokonszenves emberek összejárnak, vitáznak, beszélgetnek, és kialakul egy kör. Amikor ez a közösség elhatároz valamit, akkor pedig cselekedni kell. Így jött létre az első lakiteleki találkozó, ahol a különböző nézőpontokat a nemzeti gondolat kötötte össze.”
Előtte néhányszor tárgyaltak az SZDSZ vezetőivel, hátha lehet egy második Monori Találkozó, de rá kellett jönniük, hogy „ezzel a megbízhatatlan társasággal nem mennek semmire, ezért esett a választás Lezsák Sándor kertjére, Lakitelekre, ahol létrejött az MDF.”
Miután az Antall Józseffel való vitái miatt távozott az MDF-ből, az alapítókkal megmaradt a kapcsolata, de „ezek már nem politikai, hanem személyes jellegűek voltak.” Úgy látja: Antall egy liberális-konzervatív politikus volt, és a kormányprogram már nem az MDF programja volt, hanem egy más, amit külföldről diktáltak.
A rendezvény végén leszögezte, hogy nem akarja folytatni a kötetet az MDF bukásáról szóló és az azt követő korszak bemutatásával.
 
Fotók: Demeter Péter
 
Medveczky Attila
(2024.05.28.)