SZENT ANNA ÜNNEPE ÉS AZ ANNA-BÁLOK

Szent Annára és Szent Joachimra, a Boldogságos Szűz Mária szüleire emlékezünk liturgikus emléknapjukon, július 26-án.

Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név annyit jelent: kegyelemmel áldott, a Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13–14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők – ekkor élénkült fel az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is.

Az ünnep dátuma a Mária feltételezett szülőhelye fölé épített templom fölszentelésének évfordulójából ered. A hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5–6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, melyet július 26-án szenteltek föl. A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep.

Nyugaton a keresztes háborúk Szentföld-élményének hatására és a ferencesek nyomán lett népszerű Szent Anna ünnepe.

Hazánkban Szent Annát Szent Anna asszonyként, a szegedi hagyományban Kedd asszonyaként emlegették. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép. Anyák, családok, gyermeket várók, vajúdók kérik oltalmát.

Anna az asztalosok, bognárok, botfaragók, csipkeverők, esztergályosok, gazdaasszonyok, harisnyakötők, lovászok, molnárok, orvosok, szülésznők, takácsok, varrónők, vászonkereskedők védőszentje. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. A kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.

Urunk, atyáink Istene, te Szent Joakimnak és Szent Annának megadtad azt a kegyelmet, hogy tőlük szülessék megtestesült Fiad édesanyja. Kettejük imájára add, hogy mi is eljussunk az üdvösségre, amelyet népednek megígértél. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Ahogy a népszerű keresztnevek napján általában, Anna napján is sok helyen voltak mulatságok.
Elsősorban a Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében tartanak bálokat. Szent Anna napjával elkezdődik a búcsúk időszaka. Lészpeden, Moldvában búcsút tartottak ezen a napon Szent Anna tiszteletére.
Parajdon kirakodóvásárt rendeztek, aminek a napján még a pásztorokat is mentesítették a munka alól, hogy részt vehessenek az Anna-napi mulatságon.
Szent Anna tiszteletére sok helyen kápolnát, templomot építettek, neve napján búcsút tartanak.

AZ ANNA-BÁLOK TÖRTÉNETE

Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.

Anna-bálokat nemcsak Füreden rendeztek, hanem más fürdőhelyeken is, de kétségtelen, hogy az Anna-naphoz közel eső szombaton megtartott balatonfüredi táncvigalmak voltak a leghíresebbek.

A 19. században a füredi bálokat kedvelték igazán az arisztokraták, a résztvevők nemzeti öntudata az öltözködésben, a zsinóros dolmányokban, gyöngyös pártákban is kifejezésre jutott.

1861-ben választottak először bálkirálynőt, akit 1862 óta aranyalmával jutalmaznak. Az egykoron neves személyiségeket - Blaha Lujzát, Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Vörösmarty Mihályt, Wesselényi Miklóst - is vonzó mulatságok fénye a két világháború között kissé megkopott, számos balatoni településen (Balatonalmádi, Balatonföldvár, Csopak, Tihany, Siófok, Zamárdi) tartottak Anna-bált a füredi mintájára, de Füreden nem.

A balatonfüredi rendezvény reneszánsza 1954-ben kezdődött, a színhely ekkor a Balaton-étterem volt. A bálokat ezt követően már minden évben megtartották, és az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna. 1957 óta a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel ad otthont a bálnak, és azóta választják meg minden évben az Anna-bál szépét is.

Források: magyarkurir.hu, ma7.sk