JÉZUS SZENVEDÉSÉNEK ÉS GYŐZELMÉNEK A JELE

SZEPTEMBER 14. A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSÁNAK ÜNNEPE

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.

Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére – a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

A katolikus egyház minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.

A kereszt a keresztények hítének központi jelképe és tartalma. A Szentszék vallja: Általa nyertük el megváltásunkat, a kereszt útján mutatta meg Isten irántunk való végtelen szeretetét. Titkát Krisztus feltámadása tárja fel. Jézus Krisztus megfeszítése előtt a kereszt a legnagyobb tehetetlenség és szégyen jele volt; ám feltámadásával a remény, a győzelem és a szeretet jelévé vált. A kereszt az ókori és kora középkori keresztény hitvilágban és művészetben győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén a jeruzsálemi liturgiában a Szent Kereszt-ereklyét mutatták fel. A hívők ez előtt meghajolva fejezhették ki hódolatukat és hálájukat az Üdvözítő iránt, aki kereszthalála által váltotta meg a világot. A kereszthódolat hagyományos szertartása évről évre visszatér az egyház nagypénteki liturgiájában.

 Az ünnep tiszteletére Felvidéken is emeltek őseink templomokat. Ilyen a Barton, a Pereszlényben vagy az Érsekújvárban álló Szent Kereszt felmagasztalása templom.

via Magyar Kurir, Felvidék Ma