Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


MEGHALT SÁNTA FERENC HEGEDŰMŰVÉSZ, A NEMZET MŰVÉSZE

Meghalt Sánta Ferenc kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Nemzet Művésze – adta hírül a Facebook-oldalán a 100 Tagú Cigányzenekar.

Apja, id. Sánta Ferenc, a híres zenész már tizenöt évesen zenekart alapított, és édesanyja is neves muzsikuscsaládból származott. Az 1945. március 2-án született kis Ferencnek Kaposváron, szülővárosában a Füredi utca volt a szűkebb pátriája, de csakhamar tágulni kezdett körülötte a világ.

Hétéves korától a kaposvári zeneiskolában hegedült, de klasszikus tanulmányaival párhuzamosan édesapjától cigányzenét is tanult. Kilencévesen már apja zenekarának élén játszott egy étteremben.

Tizenhárom éves korában a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja lett, és két évvel később felvételi nélkül került be a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába.

A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1969-ben szerzett hegedűművészi és -tanári diplomát, majd egy ideig Operettszínházban és az Operaházban játszott, de nem érezte igazán jól magát a zenekari árokban, ezért úgy döntött, inkább szólista vagy zenekarvezető lesz. Bejárta az egész világot. Európa szinte összes országában játszott - gyakran az édesapjával együtt -, ahogy az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.

A turnékkal járó távollétekbe belefáradva 1979-ben hazatért, és két évig a Hilton Szállóban muzsikált. 1981-től kilenc éven át az Átrium Hyatt Tokaj éttermében lehetett a játékát hallani, ezután öt évre Olaszországba szerződött. Velencében olasz zenészek élén szerepelt, később szalonzenekarával Németországban, majd a budai várbeli Király étteremben zenélt.

Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, de a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatójaként és vezető prímásaként ugyanígy megmutatta tehetségét. A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, 1974 óta  folyamatosan jelentek meg rádiós, televíziós és hanglemezfelvételei. A cigányzene ismert darabjai mellett a népszerű klasszikus zeneszerzők műveit is játszotta.

1981-ben megkapta a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíjával ismerték el.
1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben, 1998-ben eMeRTon-díjban részesült. 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2014 óta a Nemzet Művésze. 2023-ban Kossuth-nagydíj elismerésben részesült.

A Magyar Művészeti Akadémia honlapján neve mellett ez a tőle származó idézet olvasható: az orvos a testet gyógyítja, a cigányzenész pedig a lelket. Az én fogadalmam, hogy öregbítsem ennek a szép magyar cigányzenének a hírnevét, amit az egész világon kedvelnek. Szeretném ezzel is szolgálni a magyar kultúra ügyét.

Adj Uram örök nyugodalmat neki!

szerk.