A CORVIN KÖZI FORRADALMÁROK MEGSEMMISÍTIK A LEVERÉSÜKRE KÜLDÖTT HARCKOCSIKAT

1956. október 28-án hajnalban jelentős szovjet− (rákosista) magyar erőt (11 T−54 és hét T−34/85 harckocsit, két PT−76 úszó felderítő harckocsit, valamint 360 magyar katonát páncélozott szállító járműveken) vontak össze a Corvin közi forradalmárok ellen. A támadást a Nagyvárad tér, illetve a Kálvin tér felől, két irányból tervezték, ám az Üllői úton felderítésre vezényelt három T−34/85-öst, majd az utánuk küldött három T−54 harckocsi egyikét megsemmisítették a felkelők, ezért a főerőket már be sem vetették.

Október 24-étől a Corvin köz a fegyveres harcok középpontjába került, ahol már reggeltől gyülekeztek az emberek. Ekkor még egy spontán kialakult gyülekezésről volt szó. 40-50 ember verődött itt össze, akikhez idővel többen csatlakoztak, és a felduzzadt létszám már egy jelentős ellenálló erőt képviselt a városban.

A Corvin köz helyzeténél fogva a fővárosban egy jól védhető és fedezéket nyújtó helyszínnek számított, ahol könnyen fel lehetett venni a harcot az Üllői úton és Körúton haladó szovjet páncélos alakulatokkal. Ugyanakkor a mozi mögött lévő Kisfaludy és Práter utca, ahova a páncélosok nem fértek be, könnyű és gyors menekülési útvonalat jelentett, ha arra kerülne sor. A Corvin köznek azonban nem csak a fekvése volt előnyös. A mozi mögött a Kisfaludy utcában benzinkút állt, ami a felkelés szimbolikus fegyverévé váló Molotov-koktélok elkészítéséhez biztosított alapanyagot. Emellett ott volt a Práter Utcai Általános Iskola, melynek pincéjében élelmiszert kaptak a felkelők, a tantermekben pedig némileg pihenni tudtak, vagy megbeszéléseket tarthattak bennük.

Az a terv született, hogy tankok és nyomukban rohamcsoportok segítségével számolják fel a Corvin közi ellenállást. Azzal azonban kevésbé törődtek, hogy a tankoknak nehéz megfelelő tüzelőállást találniuk. A páncélzatban és az erős, nagy rombolóerőt kifejtő lövegekben bíztak. Október 28-án három T-34-es tankot küldtek ide felderítési céllal, de hiába várták vissza őket. Ezután három T-54-est küldtek a Corvin köz irányába, melyből csak kettő tért vissza – az egyik épen, a másik félig roncsolva – a kiindulási ponthoz. A felkelőknek hatból négyet sikerült megsemmisíteniük. Tervezték a szovjetek az akció megismétlését, de Nagy Imre határozottan fellépett az ellen, hogy a Kisfaludy közt szétbombázzák.

Október 28-ától Nagy Imre a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében azonnali és általános tűzszünetet hirdetett az egész országban, és a fegyveres erőket arra utasította, hogy csak akkor tüzeljenek, ha őket megtámadják. Ezt követően a Corvin közben is viszonylagos nyugalom állt be, a Deák téri Rendőrkapitányságon pedig a Forradalmi Karhatalmi Bizottság megalakulásáról kezdődtek tárgyalások. A corvinisták támogatták a nemzetőrség felállítását, és egyetértettek abban, hogy a felkelők kiképzése és a fővárosban spontán alakult különböző csoportok összehangolása és megszervezése sürgős és fontos feladat.

Forrás. https://m.militaria.hu/, Rubikon