AKIK A HERCEGPRÍMÁS SZELLEMISÉGÉT ÉLŐVÉ TESZIK

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

November 4-én a Mindszenty Társaság által alapított Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki P.Illés Albert jezsuita szerzetest, Czupy Józsefné Bátkay Évát a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom, a Pax Romana és a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség munkatársát, és Hajdu-Németh Lászlót a New Brunswick-i Szent László-templom munkatársát, a város magyar néptánc-csoportja alapítóját.

Az emlékérmek átadása előtt a Mindszenty Társaság képviselői megkoszorúzták az Országházban a bíboros emléktábláját, amely az 1956. november 3-ai eseményekre utal, arra, amikor a hercegprímás szózatot intézett a nemzethez.
 
A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándortól, az Országgyűlés alelnökétől, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnökétől vehették át a díjazottak a Parlament Vadásztermében.
 
A távol lévő Kövér László, a rendezvény fővédnöke üdvözletét Bágya Rita, a Mindszenty Társaság titkára tolmácsolta.
 
Mindszenty József üzenete, hogy magyarként, keresztényként soha ne csüggedjünk, próbáljuk meg a lehetetlenben a lehetségest elérni, de ne elégedjünk meg az eredménnyel, hanem lépjünk előre. Akkor érhetjük el, hogy a Kárpát-hazában mi magunk rendelkezzünk életünkkel – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
 
Lezsák Sándor felidézte Mindszenty hercegprímással kapcsolatos emlékeit: az édesanyja örömkönnyeit, mikor meghallotta november 3-án a főpap hangját az éterből, barátjával az amerikai nagykövetség körüli „sétát” – „hátha meglátjuk őt az ablakban”, szülei máriazelli titkos útjait, és azokat a körülményeket és pillanatokat, amikor a határon fogadta a hazatérő Mindszenty József koporsóját.
„Mindenkinek a hitét táplálja egy forrás, az enyémet a november 3-ai rádiószózat”.
 
Az Országgyűlés alelnöke emlékezését Szőke János szalézi atya szavaival zárta: „Ma is egy nappal közelebb vagyunk, Mindszenty bíboros boldoggá és szentté avatásához."
 
Dr. Horváth Béla - volt országgyűlési képviselő, a Kölcsey Kör vezetője bejelentette, hogy Illés Albert atya elhozta a rendezvényre Mindszenty József bíboros keresztjét. A rendezvény végén pedig azzal a kereszttel áldja meg a jelenlévőket, amit pappá szentelése előtt kapott hazánk utolsó hercegprímásának munkatársától, Metzger Gabriella nővértől.
 
A Hit Pajzsa-díj alapítója Illés Albert jezsuita atyát laudálva az Apostolok Cselekedeteiből idézett: A főpap kérdőre vonta a tanítványokat. Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok abban a névben, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanításotokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” Péter és az apostolok így válaszoltak: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek”. Mindszenty bíboros és Albert atya is így tett.
 
Díjazottunk szemináriumi tanulmányait Győrben kezdte.

1975-ben Mindszenty Józseffel kapcsolatos ténykedése megpecsételte nem csak Albert, hanem még két társának a sorsuát. Felvették a Máriazellben elhangzott nevezetes temetési beszédet, melyet  Van Strater domonkos atya mondott. Legépelték, és minden teológustársuknak adtak egy példányt. Ez akkor az államellenes összeesküvésnek számított.  A szemináriumba beépített spicli másnap kivitte az „ állami egyházüldöző szervezet ” vezetőjének. Sebestyén Ferenc pécsi és Czvitkovits József győri egyházmegyés kispappal együtt kirúgták a szemináriumból, és kitiltottak az ország összes felsőfokú intézményéből.

De ezzel nincs vége. Megérkezett egy katonai autó, kiszállt belőle két személy, eléje tettek egy A4-es papírt gépelt írással. Nyilatkozat arról,  hogy amit tett, azt a szemináriumban élő szerzetesek szervezték. „Írja alá!” – üvöltötték. „Mi írtuk.”  - felelte. Minden esetben nemet mondott, mire hatalmas verést kapott.
 
Később Márianosztrára vitték őket, ahol annyira megverték, hogy elájult, és hideg vízzel öntötték fel. Közben állandó iszonyú jajgatást hallott – egészen úgy hangzott, mintha két társa valamelyikét kínoznák. Később tudta meg, hogy ez hangszórós  megfélemlítési eszköz volt.

Ezután hármójukat a Duna hideg vizébe állítottak bele. Czvitkovits Józsefet Zebegénynél, Sebestyén Ferencet Nagymarosnál, Albertet Kismarosnál. Mindhármuk hátába fegyvert nyomtak, és mindig egy lépéssel kellett a jeges Dunába beljebb gázolni. Közben többször megkérdezték, hogy aláírja-e a papírt. Már vállig állt a hideg vízben, amikor Albert azt mondta,” legyen vége, lőjenek bele”. Majd felhagytak kínzásával, látták, hogy értelmetlen, nem beszél. Illés Albert utána a mentőknél dolgozott, közben teológiát tanult, és 1979-ben pappá szentelték.
 
Özv. Czupy Józsefnét és Hajdu-Németh Lászlót Dr. Soós Viktor Attila a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja laudálta.

Az egyháztörténész szerint mind a Czupy-, mind a Hajdu-Németh családra jellemző magyarságuk és kereszténységük megőrzése, de nem konzerválása, hanem élettel megtöltése, és továbbadása.

„77 év elteltével Czupy Bálint visszatért a Magyar Országgyűlésbe. 77 évvel ezelőtt a kiépülő pártállam minden emigrációba kényszerült, így Czupy Bálint országgyűlési képviselőt is megfosztotta állampolgárságától. Így járt a szintén parlamenti képviselő, Hajdu-Németh Lajos is. Akit megfosztanak állampolgárságuktól, azok jogilag haláluk után sem rehabilitálhatók. 77 év után erkölcsi értelemben most rehabilitáljuk az 1975-ben elhunyt Czupy Bálintot, az 1985-ben az USA-ban örök álomra szenderült Hajdu-Németh Lajost, családjukat, és azt a generációt, akik a kiépülő diktatúra idején nem csak emigrációba kényszerültek, de a közéletből való kiszorításukkal a magyar nemzet óriási veszteséget szenvedett.”
 
Czupy Bálint huszonkét évesen lépett be a Nagyatádi István-féle kisgazdapártba, majd a harmincas években a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete egyik szervezője lett Sopron vármegyében. 1941-től a Magyar Parasztszövetség megyei ügyvezetője lett, majd behívták katonának. 1945-ben több társával együtt átléptek a Független Kisgazdapártba. Két évvel később emigrációba kényszerült, majd megfosztották magyar állampolgárságától.
 
1951-ben az NSZK-ba telepedett le, attól az évtől kezdve a müncheni Szabad Európa Rádió mezőgazdasági adásainak a szerkesztőjeként dolgozott, Bálint gazda néven önálló rovatot vezetett.

„Jellemző, hogy a pártállam ezt nem bocsátotta meg, és kitermelt magából egy másik Bálint gazdát.”

Részt vett az emigrációs mozgalmakban, 1948-tól a Magyar Keresztény Népmozgalom végrehajtó bizottsága, majd a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió tagja volt. Az 1956-os magyarországi felkelés alatt rövid időre visszatért Magyarországra, ahol két társával Mindszenty József hercegprímás is fogadta. Münchenben halt meg 1975. április 17-én.
 
Az ő menye, Bátky Éva asszony bekapcsolódott politikai úton is a család életébe – apja csendőr százados volt –, és mindig szeretettel beszélt Bálint bácsiról. Gyermekeit és unokáit megtanította magyarul beszélni, írni, olvasni. Meghatározó alakja volt a nyugat-német területi Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalomnak, a Pax Romana és a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközségnek.
 
Az egyháztörténész ezután rátért arra, hogy Hajdu-Németh Lajos 1945. április 23-án lett a kisgazdapárt Sopron megyei szervezetének elnöke. 1945. júniusától tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1945. november 4-étől pedig nemzetgyűlési képviselő. Kezdetben a centrumhoz tartozott, majd a kisgazdapárti katolikus vonalához; tehát Mindszenty József híve lett. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása után 1947. június 3-án – Varga Bélával és Czupy Bálinttal együtt – emigrálni kényszerült.
 
A kitüntetett, László, apját követve Nyugat-Németországból az Egyesült Államokbeli New Brunswickba került. Közgazdasági diplomáját a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte, majd ’69-ben visszatért Amerikába, ahol magyar lányt vett feleségül. Mind a négy gyermekük magyar házastársat talált magának, mert a család aktív részvétele a magyar közösségekben sokat könnyített a párválasztásban.
Édesapja, az egykori magyarországi honatya, a Magyar Amerikai Republikánus Szövetség alapítójaként és a kommunista elnyomás alóli felszabadítás fáradhatatlan képviselőjeként különösen New Jersey-ben volt aktív alakítója a helyi magyar közösségnek. László fiatalon helyi magyar cserkészcsapat tagja lett. New Brunswick-ban a magyar néptánc-csoport vezetője lett, és fáradhatatlanul ápolja, közvetíti a magyar kultúrát.

A Közi Horváth József Népfőiskola alapítója, Szalai Viktor jóvoltából összegyűjtötték Czupy Bálint és Hajdu-Németh Lajos visszaemlékezéseit, dokumentumait az emigrációs időszakból. Vallomásaik alapján hozta közel személyüket a történész. Két parasztpolitikus címmel dokumentumfilm készült életükről, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.
 
Az elismerést adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a néhai főpásztor történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása. Az idén 20 éve alakult Mindszenty Társaság célja még ezen felül, hogy elérje Mindszenty József boldoggá avatását.

Ezért a rendezvény végén Mindszenty József, Isten Szolgája boldoggá és szentté avatásáért imádkoztunk:

„Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.”
 
Fotó: Lambert Attila, Magyar Kurír
Fotón: Lezsák Sándor, P.Illés Albert, kezében Mindszenty bíboros keresztjével, özv. Czupy Józsefné és Hajdu-Németh László
 
m.a.
(2024.11.04.)