AKIK BETHLEN GÁBOR, MÁRTON ÁRON ÉS TELEKI PÁL PÉLDÁJÁT KÖVETIK

November 9-én délelőtt, a Pesti Vármegyeháza dísztermében átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait.

Az alapítvány évente adományozott kitüntetései (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron-emlékérem, Teleki Pál-emlékérem) ösztönzik a magyarság – benne a diaszpóra – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését.
 
A Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) alapgondolatát, hogy szükséges egy szervezet, amely a kisebbségben élő magyarság helyzetére, szellemi értékeire irányítja a figyelmet, segélyezi a kisebbségben élőket és díjjal ismeri el a magyarságért végzett kiemelkedő tevékenységet, elsőként Bakos István fogalmazta meg 1979-ben, majd az év karácsonyáig hatvanöt neves közéleti személyiség támogatását nyerte meg. Az 1980-ban létrehozott alapítvány az évente átadott kitüntetéseivel a magyarság nagyközönség által kevésbé ismert értékeire és alkotóira szeretné felhívni a figyelmet, de kiemelt célunk a szellemi kulturális örökség védelme is – tudtuk meg Házi Balázstól, a BGA titkárjától.
 
Idén a kuratórium a Bethlen Gábor – díjat Kabay Barna filmrendezőnek, forgatókönyvírónak, producernek, valamint Petényi Katalin forgatókönyvírónak, rendezőnek ítélte oda.
 
Az elismerésekkel olyanok előtt hajtunk fejet, akiknek munkássága a magyar szellemiség és szolidaritás kiemelkedő példái, akiknek élete megkérdőjelezhetetlenül nemes és örök emberi értékek szolgálatában áll -  kezdte laudációját Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke. Ezután beszélt Gyöngyössy Imréről, Petényi Katalin férjéről, Kabay Barna alkotótársáról. Gyöngyössy úgy gondolta, hogy pozitív példákat kell felmutatni a gyilkos indulatokkal szemben. Szólni kell a száműzöttekről, a hazátlanokról, a deportáltakról, az emberi jogaiktól megfosztottakról, a kisebbségben élő közösségek problémáiról, a testvérháborúkról. Különösen veszélyes az emberi személyiséget fenyegető szellemi elsorvadás, a depresszió és a hit nélküli közömbösség. Petényi Katalin és Kabay Barna mindegyik alkotása hitvallás az emberi méltóság, a magyar történelem és az egyetemes emberi értékek mellett.
 
Makláry Ákos görögkatolikus atyáról könnyen megállapítható, hogy keres és talál magának feladatot. Amellett, hogy lelkipásztori hivatását betöltve 2010 óta a budai Görögkatolikus Parókia parókusa, 2016 óta a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országos elnökeként szolgálja a civil evangelizáció ügyét. Az a közösségteremtő munka, amelyet végez, a mai világban különösen példaértékű és pótolhatatlan – így laudálta a Márton Áron-emlékéremmel elismert parókust a Jászai Mari-díjas színész, rendező, Berettyán Nándor.
 
Szintén Márton Áron-emlékérmet kapott František Mikloško kereszténydemokrata politikus, Szlovákia korábbi parlamenti elnöke.
A természettudós végzettségű, Nyitra megyei születésű Mikloško civil személyként fontos szerepet játszott az akkor még csehszlovákiai földalatti egyház életében, és polgári politikusként az emberi jogokért, közöttük is kiemelten vallásszabadság maradéktalan megvalósításáért küzdött. Egyik előkészítője volt a bársonyos forradalomnak. 1990 és 92 között parlamenti elnök volt. Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas irodalomtörténész kifejtette, hogy a díjazott értelmiségiként és politikusként is számos alkalommal megerősítette, hogy számára a közép-európai, benne a magyar-szlovák összetartozás eszméje olyan, mint a párbeszéd: mindkét nemzet számára létfontosságú.
 
Az alapítvány Teleki Pál-érdeméremmel tüntette ki Hunyadi László ötvöst, restaurátort, aki nem csupán a hagyományok őrzését, de a jelen magyarságának segítését is küldetésének tekinti.

Loksa Gábor meteorológus, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának tanára szintén Teleki Pál-érdeméremben részesült. A díjazott a természet és a tudományok szeretetét szüleitől örökölte, és másokkal is megosztja ezt a csodát, amellyel minél többeket akar megtartani, felemelni és gazdagítani.
 
Szász István Tas orvos, író Erdélyben született. Szinte az utolsó pillanatban sikerült szülei kolozsvári villájából az antik bútorokat, édesapja emlékiratait, s ami a legfontosabb: a házban működő erdélyi Hitel folyóirat anyagát és szerzői portréját egy teherautóval elmenekíteni. A Teleki Pál – érdemérmes Szász István Tas a Trianon utáni magyar nemzet gyógyításában találta meg hivatását.
 
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott összegző beszédet: íme az ünnepi műsor fejezetcímei; a valóság mozgóképjegyesei, a hitvalló példakép, rendszerváltó történelmi szövetségesünk, a vitézi rend megtartója, aki az élet vonata alatt kalandozik, a test és a lélek orvosa, akik Székelyföld jövőjéért cselekednek. (…)A Székelyföld jövőjéért ösztöndíjban részesült Deák Gellért-Gedeonnak, illetve Lukács Kamillának egy különdíjat ajánlok fel, jöjjenek a Hungarikum Ligetbe, a Lakiteleki Népfőiskolára, és ott egyik kollégiumunkban tartsanak előadást arról, miként látják Székelyföld jövőjét.
Ezután Lezsák Sándor akutálpolitikai kérdésekről beszélt, nem álom, hogy Trump nyert az USA-ban, és ez a győzelem szerinte sokat jelent a Kárpát-medence népei számára. Nem álom a diplomáciai nagyüzem, sőt „a budapesti nyilatkozat egy új korszakot is nyithat.” Hétfőn pedig benyújtják a „béke költségvetését, ami egy átrendeződő Európai Unió előhírnöke.”
 
A díjátadó ünnepség hivatalos részét a Szózat és a Boldogasszony Anyánk közös éneklése zárta.
 
Fotó: Demeter Péter
Fotón:: Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a BGA elnöke, Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, és Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke.
 
m.a.
(2024.11.10.)