A MAGYAR FÓRUM FELTETTE KÉRDÉSEIT A KORMÁNYINFÓN

SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉSEI A NOVEMBER 28-AI KORMÁNYINFÓN,
ÉS GULYÁS GERGELY MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER VÁLASZAI:

1. A kárpátaljai magyarok csak arra jók, hogy meghaljanak az USA és Oroszország közti háborúban?  Brenzovics Lászlótól, a KMKSZ elnökétől tudjuk, hogy bár szeptember végén Szibiha ukrán külügyminiszter Budapesten kijelentette: „Kijev kötelezettséget vállalt magára a magyar kisebbség jogainak biztosításában”, november 19-én kiderült, hogy az ukrán parlament új törvénytervezete rosszabb az előzőnél, mert a kisebbségek nyelvét kizárólag tanórákon szabad használni, még az órák után (tanári szobában, udvaron) is az államnyelven, tehát az ukránul kell beszélni. Pedig októberben Magyar Levente külügyi államtitkárral közölték Kijevben, hogy mindent megtesznek a magyarokért.
Miért hazudik a kisebbségi ügyben az ukrán kormány lépten-nyomon? Lehet-e már nekik hinni?

Válasz: Ukrajnában létezett egy a kisebbségek számára nem túl kedvező helyzet, de legalább ez a rendszer működőtt 2015-ig. Ezt követően az ukránok a nemzetiségek jogait megnyirbálták mindenféle nemzetközi jogot sértve. Ukrajna már annyi mindent ígért és nem tartott be, hogy pusztán a szavaknak már nem tudunk hinni . A magyar álláspont pedig változatlan - még amerikai szuronyokkal a hátunkban is - Ukrajna euroatlanti csatlakozásának támogatása kapcsán.

2. Mi a magyarázat arra, hogy az EU demokráciáról papol, közben foggal- körömmel védi az antifákat? Ilaria Salist benyomták az EP-be, bűntársát, az albán Rezino Arzajt meg nyilván nem fogják kiadni, pedig magyarországi körözés alapján fogták el Franciaországban.

Válasz: Ilaria Salis kiadatásáról az EP dönt, de ez az intézmény nem arról ismert, hogy a bűnözőket szereti bíróság előtt látni. Az albán férfi esete más. Abból indulok ki, hogy az uniós államok között létezik egy büntetőjogi együttműködés, ha ehhez Franciaország tartja magát, akkor egy megalapozott vád esetén, pláne, ha erőszakos bűncselekményről van szó, akkor nem lesz gond a kiadatással.
 
 
3.Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban a magyar kormány miért nem működtette a valamit valamiért elvet? Például: mi elintézzük uniós elnökként Románia csatlakozását a schengeni övezetbe, ha garantálják, hogy a közigazgatási reform során nem szabadalják szét a Székelyföldi megyéket.
 
Válasz: Nem érdemes arra építeni, hogy egy-egy román politikus mit ígér, ezért nem szabtunk feltételeket. Románia esetében a legfontosabb, hogy az RMDSZ benn van-e a parlamentben vagy a kormányban. Csak ebből a szempontból lehet nézni azt, hogy esetlegesen szétszabdalják-e a székelyföldi megyéket.  Vasárnap parlamenti választások lesznek Romániában, és olyan erők is jelentős támogatottságot kaptak, hogy nagyon lényeges az erős magyar parlamenti képviselet. Menjenek el az erdélyi magyarok szavazni, és voksoljanak az RMDSZ-re!

Fotó: MTI, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2024. november 28-án.

m.a.
(2024.11.28.)