ADVENTUS DOMINI - ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN MÁR AZ ÚR ELJÖVETELÉRE VÁRUNK

P. Barsi Balázs ferences hitszónok: azt kérdezik Isten és az egyház ellenségei gúnyosan, hogy vajon hol az Isten a fizikában, hol van az Úr a lombikban, vagy az űrhajóban? 
Tudjátok, hol van, kedves keresztények? A lombikot kezében tartó ember szívében és az űrhajót szerkesztő ember szívében. Ott van a vágyainknak a legmélyében, és a szeretetünkben.

Az igazi Krisztus-követő olyan életformát választ, amelyben bűnös, nyíltan vagy rejtetten önközpontúságra épülő emberi világának összetartó erői megrendülnek.
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.
Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
 
Az Emberfiát már most is csak akkor láthatom meg, csak akkor ismerhetem fel jelenlétét, ha számomra megrendülnek a jelen világ összetartó erői. A bűnbeeséssel az ember önmagát és önmaga által ezt a világot elszakította a teremtő Istentől. Legtöbbünknek olyannyira hazugságtéglákból és hamis reménykedések habarcsából épül az életünk, egész világértelmezésünk, világnézetünk, hogy az egésznek nagy robajjal össze kell dőlnie ahhoz, hogy arra a világra ébredjünk, ahol Isten valóban Isten és Teremtő. Azt kérdezik Isten és az egyház ellenségei gúnyosan, hogy vajon hol az Isten a fizikában, hol van a lombikban, vagy az űrhajóban? 
Tudjátok, hol van, kedves keresztények? A lombikot kezében tartó ember szívében és az űrhajót szerkesztő ember szívében. Ott van a vágyainknak a legmélyében, és a szeretetünkben.
 
Az igazi megtérés egyfajta elővételezése a végső világösszeomlásnak és az Emberfia eljövetelének.
 
A nagy konvertiták életében látható módon bekövetkezett ez a világösszeomlás. Ágoston, Ferenc, Cortonai Margit és a többiek csakis régi, testies világuk romjain, a bűnbánat rémületes gyönyörűségének könnyein át láthatták meg az Emberfiát, Jézust, és ismerhették föl benne az Isten egyszülött Fiát. Nagyban vagy kicsiben, de a te életedben is be kell következnie ennek a világösszeomlásnak, különben sohasem fogod meglátni az Emberfiát, vagyis annak látni Jézust, aki valójában.
 
Az igazi Krisztus-követő olyan életformát választ, amelyben bűnös, nyíltan vagy rejtetten önközpontúságra épülő emberi világának összetartó erői megrendülnek, és ez a világ – talán csendesen és szép fokozatosan, talán nagy hirtelenséggel – összeomlik. Ilyen életforma az egynejű, minden magzatot vállaló házasság. Ilyen a teljesen áttetsző, engedelmes, szűzi és szegény szerzetesi élet. Ilyen a világban vállalt konszekrált, tiszta élet, mely az ingyenes szolgálatban épül fel.
 
Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Csak annak a szíve nem nehezedik el, aki régi bűnös, önző világát önkezével dönti le, illetve engedi, hogy Isten az események által lebontsa egészen az alapokig. Az ilyen szív nem fél a haláltól, sem az utolsó ítélettől, mert már átment rajta önként, az Úr szívébe helyezve magát. Egyszerűen nem esik ítélet alá, hanem várja annak kiteljesedését a mindenségben és az emberiség életében, ami az ő szívében már végbement; várja az új Jeruzsálemet, melyet Jeremiás próféta szerint így fognak nevezni: „Az Úr a mi igazságunk!”

Forrás: Barsi Balázs–Telek Péter-Pál: Magasság és mélység – Szent idők