VAN HELYE A CSURKA-SZOBORNAK

Lakiteleken, a Népfőiskolán, a Hungarikum Liget Nemzeti Pantheonjábanban december 7-én felavattuk Lantos Györgyi szobrászművész alkotását.  

A szoborállítás gondolata Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő fejében született meg. 

A megvalósításért köszönetet mondunk Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, Lantos Györgyi szobrászművésznek, Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnökének, és az Ifjú Kozvervatívok a Nemzetért Egyesületnek. 



Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: Csurka István kiemelt szerepet játszott a kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében.
Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket. A magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.

Azok vádolták és illették ezzel, akik a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak, de Csurka kiismerte őket.
Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból.

Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.

Csurka írásai, megszólalásai kellemetlen figyelmeztetések voltak, a realitással szembesítette a magyarokat, és diagnózisaiban szinte soha nem tévedett, majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Nem neki akartunk hinni, hanem a vágyainknak. Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le foltos múltjuk.

Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az nagyon is kapóra jött Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel ússzák meg az elszámoltatásukat.


Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő: Csurka István a korát megelőző látnok volt. Azt pedig, hogy később sok mindenben igaza lett, még egykori ellenfelei sem tagadhatják. Ő a magyar nemzet igaz ügyének „golyófogója” volt.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke : a Hungarikum Ligetben három pantheon van, és Csurka István szobra a nemzeti pantheonba került. A rendszerváltáskor, a rendszerváltáshoz kellett az az erő, ami Csurkában volt.

A bronzszobrot Kókai Géza, Lakitelek református lelkipásztora áldotta meg.

via Hirado.hu